A magyar filmtörténelem egyik legnagyobb vállalkozása kétségkívül Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének, 1968-ban bemutatott mozifilm változata volt. Cikkünkben eddig titokban maradt érdességek után nyomoztunk a Várkonyi Zoltán által, Nemeskürty István forgatókönyvéből készített film kapcsán!

Nem ez volt az első film, mely a regényből készült.

1923-ban mutatták be a Gárdonyi regény első filmváltozatát, melyet Fejős Pál saját forgatókönyvéből rendezett. Fejős eredetileg kémiatanárnak tanult, ám művészi vénája az Operaházba majd Mobil Filmvállalathoz sodorta, ahol főrendezőként készítette el a némafilmet.

Bár az alkotás volt az első – filmszalagon mérve – 1000 méternél hosszabb magyar mű, mégis csúfosan elbukott. Fejős ekkor el is hagyta az országot és igazi, 1938-ig tartó filmes karrierjét az Universal Studiosnál futotta be. Az 1923-as Egri Csillagokból sajnos egyetlen kópia sem maradt fenn.

A filmesek több okot is figyelembe véve döntöttek a díszletvár felépítése mellett

Sokan tudják, hogy Pilisborosjenőn ma is látható a forgatáshoz használt „Egri vár” nagy része. Bár annak felépítése óriási anyagi és munkaerőráfordítást igényelt, még így is olcsóbb volt, mint az eredeti várat és környezetét átalakítani. Ráadásul Eger már akkor is komoly turistaforgalmat bonyolított, melyet nem állíthattak le a filmesek. A makett várat egyébként először a Velencei tó közelében, a nadapi kőbánya közelében akarták megépíteni, ám a környezet nem felelt meg a rendező elképzeléseinek.

A filmben igazi emberi hajat használtak kellékként

Mivel a képeken több, mint 10 ezer statiszta látható, a parókák elkészítése gigantikus feladatnak bizonyult. A legjobb látvány eléréséhez azonban igazi hajat használtak, melyet újsághirdetések segítségével gyűjtöttek be. Milyen szerencse, hogy akkoriban tombolt a beatkorszak Magyarországon...

Az első látványtervezővel készült magyar film

Az Egri csillagok látványának megtervezésével Szász Endre festőművészt bízták meg, aki több száz képet készített a forgatás megkezdése előtt. Szintén ő festette fel a díszleteket (pl. a török tábort) a helyszínen készült fotókra, hogy a látvány már a forgatás előtt összeállhasson. Ennél a filmnél használták először hazánkban az üvegtechnikát is. Az egyik ismert jelenetben például a szultán tábora mögött az üvegre festett, de valós képet adó Budavár a háttér. A szultán elé vonuló menet első 250—300 embere élő, a többi rajzolt, de mozgáshatást keltő figura.