Papp László polgármester az eseményen úgy fogalmazott: a város jövője szempontjából kiemelt jelentőségű beruházásról beszélünk, amelyet a város keleti részében élők hosszú ideje várnak. Mint mondta, az Építési és Közlekedési Minisztérium kiemelt figyelmet tulajdonít Debrecennek, és jól szimbolizálja azt az együttműködést, amely ma Debrecen városát és a kormány tevékenységét jellemzi.

– Ez a kapcsolat rendkívül sokat hoz Debrecen számára, hiszen nemcsak a közlekedésfejlesztésben, hanem a gazdaságfejlesztésben, a kulturális fejlesztésekben és az oktatási fejlesztésekben is kiemelt jelentőséggel bír Debrecen az elmúlt években – húzta alá.

A városvezető kiemelte, hogy a következő hónapokban összesen 19 fejlesztés indul el vagy tervezés, vagy kivitelezés szintjén. – Debrecen megragadta a 21. század kiemelt jelentőségű lehetőségeit, és ennek megfelelően meg kell találni a válaszokat a 21. század kihívásaira is – szögezte le. Hozzátette, a 19 fejlesztési elemből 16 Debrecen közigazgatási határán belül valósul meg, a többi pedig érinti a várost.
Mint mondta, a keleti elkerülő megépítése egy minőségi ugrást jelent a keleti városrész számára, közlekedés és életminőség szempontjából is. Emlékeztetett, a keleti városrészben az elmúlt években is rengeteg fejlesztés zajlott a közlekedés területén. Példaként említette a 48-as főút rekonstrukcióját, vagy a folyamatban lévő 471-es főút Sámsoni úti szakaszán jelenleg is zajló fejlesztését. Megjegyezte, a korszerűsítések évtizedekre határozzák meg a város közlekedésrendszerét.

– A város elkerülő körgyűrűje eddig csak féloldalasan működött. A fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy úgy zárul be a körgyűrű Debrecen körül, hogy Pallagtól megfelelő és biztonságos távolságban lesz a kikötése, összekapcsolása a keleti elkerülőnek a 354-es főúttal – magyarázta. Hozzátette, a 20-22 km hosszúságú elkerülő útszakasz jelentősége, hogy az alternatív megközelítést biztosít akár a városközpont irányába, akár a város északi vagy déli irányú megkerülésére, a teherforgalom számára pedig egyértelműen alternatív útvonalként lehet kijelölni.

Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, ahogy Debrecen gazdasági potenciálja nőtt az elmúlt években, úgy egyre nagyobb figyelem fordult a közúti infrastruktúrafejlesztés területére is. Mint mondta, a debreceni keleti elkerülő út előkészítésénél meg kell találni azt a nyomvonalat, amely megfelelő társadalmi, környezetvédelmi, civil és örökségvédelmi szempontból is.
Pósán László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a keleti elkerülő nagymértékben hozzá tud majd járulni a helyi utak napi használatának könnyebbé válásához. A debreceni keleti elkerülő út tanulmánytervéről szóló szerződést Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium útépítésekért felelős helyettes államtitkára és Lakits György, a közbeszerzésen nyertes konzorciumot vezető, az Utiber Kft. ügyvezetője írták alá.