A Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencián az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos járványügyi szempontból részletezte az ember és a vadállatok kapcsolatát. Bognár Lajos az afrikai sertéspestis (ASP) miatt hívta fel a figyelmet az emberi felelőtlenségre, hiszen akár a meggondolatlanul elhagyott ételmaradék is továbbíthatja a betegséget.

 Az  ASP rendkívül ellenálló, és nincs ellene vakcina, így csak járványvédelmi intézkedésekkel lehet kivédeni. A házisertések védelméért az állattartóknak szigorúan be kell tartaniuk minden előírást, a vaddisznók között pedig az állománysűrűség jelentős csökkentésével lehet megfékezni a kórt - tette hozzá. Bognár Lajos szerint a vadászat jelentőségét bizonyítja, hogy a házi sertéseket is fenyegető ASP miatt évente majdnem 40 millió euró a magyar veszteség. Jelentős eredménynek tartja ugyanakkor, hogy sikerült a belföldi állattartó telepeket megvédeni a fertőzéstől.

Az Állatorvostudományi Egyetem rektora az ASP-járványra utalva rendkívül fontosnak, ugyanakkor nehéz területnek nevezte a vadegészségügyet, hiszen a vadvilágot sem szabályok, sem államhatárok nem korlátozzák, háziállatokkal is érintkezhetnek. Sótonyi Péter a konferencia pénteki elnökeként elismeréssel szólt a világkiállításról, és üdvözölte, hogy a legtöbb uniós tagállammal ellentétben Magyarországon nem csökken a vadászok száma.

A rendezvényen a cseh agrártárca általános igazgatóhelyettese a szabadidős erdei tevékenységek hatásait említette európai szintű kihívásként. Martin Zizka hangsúlyozta, hogy a futás, a bicikilizés, a kirándulás, a síelés miatt az erdei vadak egyre kevésbé tudnak pihenni, nyugodtan táplálkozni. Az ember ma már télen-nyáron, éjjel is háborgatja a vadvilágot, így az állatok egyre inkább a mezőgazdasági területeken keresnek menedéket