Gerendai Károly visszatérése: újra az alapítón múlik a Sziget jövője

Október közepén sokkolta a hazai és nemzetközi zenei életet a hír: a Sziget Fesztivált eddig tulajdonló luxemburgi Superstruct Entertainment kiszállna a rendezvényből, és nem kívánja tovább működtetni azt. A döntés drámai helyzetet teremtett: vagy megszűnik Magyarország egyik legismertebb kulturális exportcikke, vagy visszatér az alapító, Gerendai Károly, aki nyolc évvel korábban tudatos döntéssel lépett ki a fesztivál szervezéséből.

„A 2026-os Sziget előadóinál már nincs nagy mozgásterünk, mert a három hónapos kényszerszünet után olyan lemaradásba kerültünk, hogy jelenleg örülünk, ha még egyáltalán tudunk olyan fellépőket találni, akik ráérnek ebben az időszakban, de a következő években egyre inkább érzékelhető lesz a változás ezen a téren is” – mondta a Blikknek adott, szombaton megjelent interjújában Gerendai Károly

Gerendai számára a helyzet „derült égből villámcsapásként” érkezett. Bár korábban soha nem merült fel benne a visszatérés gondolata, most az ő kezébe került a döntés felelőssége: vállalja-e a folytatást, vagy hagyja megszűnni a Szigetet. Végül – a hazai menedzsment javaslatára és a fesztivál iránt érzett felelősségből – a visszavásárlás mellett döntött, noha ezzel üzleti, szakmai és személyes értelemben is óriási terhet vett a nyakába.

A tárgyalási folyamat rendkívül rövid volt: néhány hét alatt kellett dönteni egy több évtizedes múlttal rendelkező, jelenleg veszteséges fesztivál sorsáról. A Superstruct nem kívánta a Szigetet piaci alapon értékesíteni, sem a menedzsmentnek átadni, kizárólag az alapító visszatérését tartotta elfogadható opciónak. Gerendai szerint a legnagyobb hiba az elmúlt években az volt, hogy a Szigetet egy nagy fesztiválportfólió részeként, egységes modell alapján kezelték, miközben a rendezvény sikere mindig is az egyediségéből fakadt.

A hangsúly túlzottan a line-upra, a nagyszínpados nevek hajszolására került, miközben világszerte megfigyelhető trend, hogy a legnagyobb előadók egyre kevésbé járnak fesztiválokra, a közönség pedig inkább önálló koncertekre költi a pénzét. Gerendai szerint a Sziget valódi ereje nem egy-egy fellépőben, hanem az összetett élményben rejlik: a közösségi hangulatban, a kulturális sokszínűségben és a „szabadság szigete” életérzésben.

A jövőre nézve az alapító célja, hogy a Sziget újra több generációt megszólító, sokszínű fesztivál legyen. Növelni kívánja a hazai előadók arányát, erősíteni a nem zenei programokat, visszahozni a rock- és világzenei hangsúlyokat, miközben megmarad a nemzetközi karakter. A fesztivál ugyanakkor továbbra sem tud kizárólag a magyar közönségre építeni: mérete és költségvetése miatt elengedhetetlen a külföldi látogatók jelenléte.

A pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében a 2026-os Sziget öt napos lesz, így csökkenthetők a költségek, az így felszabaduló forrásokat pedig fejlesztésekre fordítják. Gerendai befektetőket is keres, elsősorban a fesztivál eddigi partnerei és alvállalkozói köréből, akik nemcsak pénzügyi, hanem szakmai értelemben is érdekeltek a Sziget fennmaradásában.

A politikai környezet továbbra sem egyszerű, de Gerendai szerint a Sziget értékrendje – nyitottság, sokszínűség, elfogadás – változatlan. A fesztivál nem kíván aktuálpolitikai szereplővé válni, ugyanakkor társadalmi és kulturális jelentősége vitathatatlan: több generáció személyes élménye kötődik hozzá, és mára érzelmi üggyé vált a megmaradása.

A visszatérés személyes ára sem kicsi. Gerendai nyíltan beszél arról, hogy keveset alszik, lemondott az utazásokról, és jelenleg a teljesítőképessége határán dolgozik. Mégis úgy érzi, most ez az ő feladata: megteremteni a finanszírozási és stratégiai alapokat ahhoz, hogy a Sziget néhány éven belül újra stabil, önjáró és fejlődő pályára álljon.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e Sziget, hanem az, hogy milyen lesz. Gerendai Károly szerint a cél egyértelmű: újra mindenkiévé tenni a Szigetet.