Békés volt a Csaba!

 

Manapság más lett a világ, ennek okait keressük abban, hogy lényeges színvonal különbség van a két város klubjai között. Az üzengetés azonban vasárnap este sem maradt el. Elsősorban a Viharsarokból érkezett, mintegy harminc lila ultra gondolta úgy, hogy hangot ad annak a néhány felesnek, ami lecsúszott az úton. Így aztán a  Hódos hátsó bejáratánál megszólalt a kórusuk. Először a Debrecenben élő, halmozottan hátrányos helyzetű, kisebbséget bíztatták édesanyjukkal való, vérfertzőzéses szexuális kapcsolat létesítésére. Majd ezt abba hagyták, mert egyrészt csak a rendőrsorfal előtt skandálhattak, másrészt nem talált válaszra a felszólítás. Volt egy középkorú hölgy, aki ölében egy kis tacskót simogatott. Ő volt a csabai állat.

 

Bent meg elindult a meccs. A vendégek edzője az a vajdasági illetőségű Rác Sándor volt, aki többek között a francia élvonalban öt bajnoki címet is szerzett csapataival. Csabára portugálokat csábított, de ezen az estén a luzitán hölgyek sem tudtak csodát tenni.

 

Az első félidőben még csak-csak igyekeztek megzavarni a DVSC SCHAEFFLER játékát, ami időlegesen sikerült is. Annyira, hogy némileg jelentős előnyt, csak a félidő végére csikartak ki a hazaiak.

Szünet után, tíz perc alatt állva hagyta az ellenfelét a Loki. Összehoztak egy 12-1-es rohamot, amitől a vendég drukker had is rohamot kapott. Kiabáltak, hogy mi van, illetve mi a ... van, de látták. Ez van! És innen nem is volt megállás. A hazai pályán egy év után visszatért Hámori hármat dobott, a svéd Thorleisfsdottir a Zákány utcáról hintette a gólokat, de Vámos Mira is átejtette mind a három békési kapust. A vége kissé megalázó, de teljesen megérdemelt, tizenkilenc gólos hajdúsági siker lett.

 

A meccs emberének járó jutalmat a tíz gólig jutó Töpfner kapta, de megtapsolta a publikum a századik derbijét piros-fehérben játszó Vámos Mirát, és a 250. mérkőzését pályán töltő Hornyák Dórát is.

Valami érik Debrecenben. Igaz, egészen kicsit volt savanyú is a szőlő az ősszel, de mára hatputtonyosra érett!

 

 

W. Gy.