Műanyag a levegőben

Riasztó mennyiségű mikroműanyag van a levegőben

Aggasztó mértékű mikroműanyag-szennyezést tárt fel a levegőben egy nemzetközi kutatás, amelynek eredményei azt mutatták, hogy egyes városi területeken a lerakódási arány elérheti a napi 1 300 mikroműanyag-részecskét négyzetméterenként. A PlasticDustCloud elnevezésű projekt során a szakemberek 12 mintavételi helyről gyűjtöttek adatokat 9 országban, 3 kontinensen, köztük Magyarországon, Budapesten is. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben. Ezek a részecskék veszélyes vegyi anyagokat hordozhatnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre, így jelenlétük a levegőben egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Ráadásul a városi levegőbe kerülő mikroműanyagok a szél és a légáramlatok révén távoli, városi forrásoktól messze eső helyeken is megjelenhetnek. A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyeket a kutatások során egyre nagyobb mennyiségben mérnek az óceánokban, a tengerekben, a felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is. A minták szűrését, előkészítését és elemzését a Eurofins Environment Testing mikroműanyag-vizsgáló laboratóriumaiban végezték, többféle detektálási technológia alkalmazásával. A közlemény szerint a teljes folyamat során szigorú minőségbiztosítási és ellenőrzési protokollokat alkalmaztak. Az eredmények a mintavételi helytől és az alkalmazott technológiától függően változó lerakódási arányt mutattak: vibrációs spektroszkópiával napi 1 250 részecske/négyzetmétert, termoanalitikai módszerekkel pedig napi 3 110 mikrogramm/négyzetmétert. A leggyakrabban azonosított polimerek a polietilén (PE) és a polipropilén (PP) voltak, amelyek a globális műanyaggyártási trendeket tükrözik. A műanyagokon túl azonosítottak gumiabroncskopásból származó részecskéket is, amelyek mennyisége elérte a napi 304 mikrogramm/négyzetmétert, a közúti forgalom tehát jelentős mikroműanyag-forrás – hívják fel a figyelmet a kutatók. Az eredmények szerint a vibrációs spektroszkópiával azonosított részecskék többsége 100 mikrométernél kisebb, tehát a belélegezhető mérettartományba esik. Az eredmények jelentős eltéréseket mutattak még az egymáshoz közeli mintavételi pontok között is ugyanazon technológiával mérve, ami a levegőben található mikroműanyagok heterogenitását és a pontos mérés összetettségét is jelzi. A kutatás fontos adatokkal járul hozzá ahhoz az egyre növekvő tudományos adathalmazhoz, amely egyértelműen megmutatja, hogy a mikroműanyag-szennyezés nem csupán tengeri vagy szárazföldi probléma, hanem nemzetközi szinten összehangolt fellépést igénylő globális levegőminőségi kihívás is. A mintavételt 2024 júliusa és augusztusa között végezték, egységesített nedves–száraz lerakódási módszerrel, üvegpalackkal ellátott tölcsérek segítségével. A mintákat egyhetes expozíciós időszak után párhuzamosan gyűjtötték be 3 kontinens 10 városában, amelyek a következők voltak: Melbourne (Ausztrália), Budapest (Magyarország), Bergen (Norvégia), Gijón (Spanyolország), Rovaniemi (Finnország), Aabybro (Dánia), Barneveld (Hollandia), Northampton (Anglia), Sacramento és South Bend (Egyesült Államok). Összehasonlításként vidéki mintavételi helyek is szerepeltek: Pelkosenniemi (Finnország) és Alta (Norvégia).

forrás: greendex.hu