DE GTK – a jövő betege – a betegek jövője

Az egészségügy globalizálódása befolyásolhatja-e közvetlenül az életminőségünket? Valóban negatívan befolyásolja egy orvos reputációját, ha munkája során a mesterséges intelligenciát használja? Káros-e az egészségügy számára, hogy a betegeknél dr. Google-t felváltotta dr. AI?

• Az egészségügy mindannyiunk közös ügye, az egyik legfontosabb terület, ahol példamutatóan hatékony működéssel kell szolgálni a köz javát. A folyamatos fejlődés azonban társadalmi elvárás is ezen a területen. A Gazdaságtudományi Kar készen áll arra, hogy oktatási és kutatási tevékenységei révén maga is aktívan kivegye a szerepét a fejlesztésekből. Kollégáink rendszeresen publikálnak olyan folyóiratokban, amelyek az orvos- és egészségtudományok területén is magasan jegyzett periodikáknak minősülnek. Kutatási eredményeinket nem ritkán a DE-n elméleti, illetve gyakorlati orvostudományi kutatásokat folytató kollégákkal együttműködésben érjük el, hogy aztán a legfrissebb tudást az általunk oktatott szakok kurrikulumába beépítve a gyakorlatban is alkalmazott eredménnyé tegyük a szűkebb értelemben vett orvos- és egészségtudományok területén kívül is. A mai konferenciát követően talán arról is többet tudhatunk majd, hogy az elkövetkező évtizedekben milyen újítások elterjedése határozza majd meg a páciensek betegélményét – mondta a rendezvény megnyitóján Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

Bíró Klára, az Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet igazgatója azt mondta: az idén immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia iránt évek óta nagy a szakmai érdeklődés. A cél az egészségügy aktualitásainak bemutatása mellett hogy összekapcsolja, támogassa a szakterületen dolgozókat. Az intézmény elköteleződését a szakterület iránt mutatja a 2013-ban elindított egészségügyi menedzser képzés keretében végzett munka, emellett hazánkban egyedül a Debreceni Egyetem kínálatában elérhető az egészségügyi közgazdász mesterképzés.

Az elmúlt év legfontosabb egészségügyi jogszabályi változásait bemutatva Bányai-Márton Gábor, az Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet mesteroktatója beszélt a gyógyszerészek és kiterjesztett hatáskörű ápolók gyógyszerfelírási jogosultságáról, a vizsgálatokra, illetve műtétekre előjegyzett betegek emlékeztető rövid szöveges üzenetben történő ösztönzéséről, a CT- és MR-vizsgálatok távleletezéséről, valamint az oltásellenességre vonatkozó kormányrendeleti módosításról.

• A jogalkotó az adminisztrációs terhek csökkentése és a feladatmegosztás egyszerűsítése érdekében egyebek mellett szeptember 21-től jogi alapot biztosít a gyógyszerészek és kiterjesztett hatáskörű ápolók számára gyógyszerek felírására, elsősorban krónikus betegek esetében. Ennek célja, hogy egyszerűbbé váljon a gyógyszerhez jutás és ne legyen szükség minden esetben orvosi vizitre. A rendelet ugyanakkor szigorú szabályozást ír elő: a gyógyszerek legfeljebb 30 napra, illetve a legkisebb adagra írhatók fel. Ez biztosítja a betegbiztonságot és az orvosi kontroll megmaradását. Egy már meglévő rendelet szerint a betegek rövid szöveges emlékeztetőt kapnak az előjegyzett időpontjukról, amelynek célja a meg nem jelenések számának csökkentése – sorolta Bányai-Márton Gábor.

2025-ben a központi költségvetés mintegy 2928 milliárd forintot fordított a gyógyító-megelőző ellátásokra. Ennek körülbelül egyharmadát az egészségügyi dolgozók bére tette ki. A kiadások között kiemelkedő tételt jelentett a járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók lejárt tartozásainak rendezése is: adósságkonszolidációra mintegy 96,4 milliárd forintot fordítottak. Továbbá nagyértékű gyógyszerfinanszírozásra további 40,4 milliárd forint érkezett az Egészségbiztosítási Alapba – hangzott el a szakmai rendezvényen.

Vincziczki Áron Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ellátási és Koordinációs Főosztályának vezetője előadásában szó volt egyebek mellett az új technológiák és gyógyszerek bevonásáról a szakellátásba a finanszírozás területén, a rehabilitációs szakterületek, az innovatív robotasszisztált sebészeti ellátások finanszírozás változásáról, továbbá a háziorvosok szerepéről a krónikus betegségmenedzsment területén. Kiemelte az elmúlt évben a finanszírozás területén történt változásokat, valamint az idén teljesített és várható konszolidációs döntéseket, valamint ellátásösztönző finanszírozási változásokat. Felhívta a figyelmet a hallgatóság körében az új gyógyszerek várható befogadására, és az ezzel párhuzamosan megújuló finanszírozási eljárásrendekre, melyek a NEAK honlapján társadalmi egyeztetés keretében jelenleg is véleményezhetőek.

- A mesterséges intelligencia megjelenése az egészségügyben több, mint technikai forradalom. A betegellátás rendszerében paradigmaváltást jelent, amelynek révén a beteg lesz a „point of care”¬– jelentette ki Meskó Bertalan orvosi jövőkutató.

A Debreceni Egyetemen végzett szakember szerint science fiction-szerű élményként kellene tekintünk az egészségügyre, azonban ez bármerre is megyünk a világban, egyelőre nincs így. Ennek oka egyebek mellett a rendszerben van.

- A WHO felmérése szerint jelenleg 5 millió orvos hiányzik a világ betegellátási rendszereiből, ez a szám 2030-ra 11 millió lesz. Mindeközben egyre többeknek van szükségük ellátásra. Nem azért, mert betegebbek vagyunk, hanem azért, mert hatékonyabban végezzük munkánkat, hosszabb ideig kezelünk krónikus betegeket és hamarabb diagnosztizálunk betegségeket. Ezt az űrt csakis valamilyen technológiával vagy éppen az AI-al tudjuk kezelni. Emellett a COVID-járvány ideje alatt jelentősen csökkent a bizalom az orvosok iránt, akik munkaidejük 50 százalékát adminisztrációs tevékenységgel töltik. Erre a feladatra azonban már ott az AI scribes. A betegek empátiát, figyelmet és időt kérnek, de ezen követelmények mellett ez „nehézkes”. De a finanszírozás – legyen az szociális alapú vagy amerikai stílusú privát rendszer – sem segíti a science fiction-élményt – fejtette ki Meskó Bertalan.

A jövőkutató úgy látja: az orvosokat már 60 éve azonosítja a nyakukban hordott sztetoszkóp, ma azonban lehetetlen számukra a naponta megjelenő csaknem 50 ezer innováció befogadása. A társadalom pedig fél az ismeretlentől.

- Új elem a folyamatban, hogy a beteg aktív részese az orvoslásnak és proaktív szerepet tölt be. Folyamatosan figyeli, gyűjti és elemzi saját egészségügyi adatait a különböző digitális eszközökkel és a mesterséges intelligencia támogatásával. Az orvos pedig egyre inkább partner ebben a rendszerben. Az egészségügyi ellátást a globális ellátási láncok határozzák meg, és egyre szélesebb körben terjed el a digitális terapeutikumok használata, amelyek révén a páciensek aktívan részt vehetnek saját gyógyulásukban – tette hozzá.

Meskó Bertalan kiemelte: a technológiák és a mesterséges intelligencia célja nem az orvos kiváltása, hanem az, hogy jobbá tegyék a beteg-orvos kapcsolatot. Éppen ezért azok a megoldások lesznek értékesek az ellátás szempontjából, amelyek javítják az orvoslátogatás élményét és az együttműködést a beteg és orvosa között.

Kiss Miklós ügyvéd bemutatta az elmúlt évek egészségüggyel kapcsolatos perek, eljárások tapasztalatait, felhívta a figyelmet a betegdokumentáció fontosságára és jó gyakorlatokat osztott meg a hallgatósággal.