Pusztán tudomány, tudomány a pusztán

A debreceni tudományos élet több évszázados eredményeit, sikertörténetét foglalja össze egy negyven poszterből álló kiállítás, mely a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. és a Debreceni Akadémiai Bizottság fennállásának 50. évfordulója alkalmából nyílt az Emlékkertben. A tárlat célja, hogy bemutassa a kutatások és a tudományos élet képviselőinek társadalomformáló, sorsfordító jelentőségét.

A Pusztán tudomány, fejezetek az MTA regionális jelenéből a kezdetektől napjainkig című kiállítás a régió gazdag és sokszínű tudományos világába enged betekintést, a tablók nem csupán intézményeket és kutatási területeket tárnak fel, hanem a Debreceni Református Kollégiumig vezeti vissza a debreceni akadémiai tudományos közösség szellemi identitását. A tárlat a közelmúlt és a jelen regionális tudományos műhelyeit, a DAB szakbizottságainak szerteágazó tevékenységét, a régió meghatározó tudósait és az itt zajló kutatásokat, azok eredményeit ismerteti meg a nagyközönséggel.

Páles Zsolt, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának elnöke a csütörtöki ünnepélyes megnyitón kiemelte: a tárlat azokat a nagyhatású kutatókat, tanárokat, gondolkodókat is bemutatja, akik azon dolgoztak és ma is azon munkálkodnak, hogy jobban megértsük a világot. 

- A DAB elnöksége másfél évvel ezelőtt kezdte tervezni és szervezni a kiállítást, hogy ezzel méltó módon megünnepelhessük az MTA és az MTA könyvtára megállapításának centenáriumát, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság létrejöttének fél évszázados évfordulóját. Debrecent gyakran nevezik cívisvárosnak, de joggal hívhatjuk a tudomány városának is. Az itt működő egyetemek, kutatóintézetek és műhelyek fél évezrede formálják nemcsak a város, hanem az egész ország és sok esetben a nemzetközi tudományos közösség jövőjét is – tette hozzá a DAB elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Széchenyi István egyik máig élő alkotása, a Magyar Tudományos Akadémia és a DAB évfordulója nem csupán a múlt, hanem a virágzó jelen és a benne rejlő jövő ígérete is. 

- A Debreceni Akadémiai Bizottság térsége napjainkban is meghatározó része hazánk tudományos életének. Reméljük, hogy ezek a plakátok megállítják majd az erre járókat, csodálkozást, elismerést ébresztenek bennük. Felmutatják a térségben folyó, az átlagember előtt javarészt ismeretlen tudományos munkát, az így teremtett értékeket és turisztikai szempontból is érdekességül szolgálnak – fogalmazott az MTA elnöke.

Hozzátette: köszönettel tartozik Bács Zoltánnak, a Debreceni Egyetem kancellárjának, megválasztott rektorának, amiért kiemelten támogatja az MTA programjait, az akadémia pedig hosszú távon és még sok területen kész együttműködni az egyetemmel, aminek oszlopa a Debreceni Akadémikusok Közössége, motorja pedig a Területi Akadémiai Bizottság lehet.

Bács Zoltán az eseményen arról beszélt, hogy a kettős évforduló egyszerre hív emlékezésre és számvetésre, de még inkább arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent a tudomány intézményes közössége Magyarországon és Debrecenben.

- Az elmúlt 50 évben a Debreceni Területi Bizottság meghatározó szerepet töltött be a régió tudományos életében. Összekötötte az egyetemeket, kutatóintézeteket és szakmai közösségeket, teret adott párbeszédeknek, vitáknak, együttműködéseknek. Egy olyan szellemi műhely jött létre, amelyben generációk találkozhattak és ahol a tudomány nem csupán kutatás, hanem közösségi élmény is. A tablók nem csak információt közvetítenek, hanem párbeszédet indítanak. Külön öröm látni a fiatal kutatók, doktoranduszok és hallgatók aktív jelenlétét, az ő munkájuk, kíváncsiságuk és bátorságuk biztosítja, hogy a következő 50-200 év tudományos története is hasonlóan gazdag legyen – hangsúlyozta a kancellár.

Az ünnepélyes megnyitón Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a tudomány és az oktatás viszonya nem alá-fölérendeltség, hanem egyensúly kérdése, az egyetem az a tér, ahol a tudás átadása, újragondolása és vitája formát ölt és ahol a következő nemzedék nem csak ismereteket kap, hanem szemléletet is.

- A tudomány művelése és az oktatás nem választható el egymástól, ugyanannak a folyamatnak a két oldala. Ez a közeg saját belső renddel működik. A kérdezés szabadságával, a szakmai igényességgel, s azzal a felelősséggel, amely a tudás továbbadásával jár. Ez a belső rendje adja az egyetem valódi autonómiáját és ennek megőrzése nemcsak intézményi, hanem közösségi felelősség is. Az egyetemi közösség ereje a történeti folytonosságban és az értékek megtartásában rejlik, valamint abban, hogy a tudás nem önmagáért való, hanem a közösség gyarapodását szolgálja. A kiállítás nem csak azt mutatja meg, honnan jövünk, hanem azt is, hogy mi az, amit érdemes megőrizni. A tudomány valódi ereje nem a gyors válaszokban, hanem az időtálló kérdések feltevésében rejlik – fogalmazott a kuratórium elnöke.

Az eseményen a tudomány és a város különleges, történelmi jelentőségű kapcsolatáról, az együttműködés fontosságáról, a tudomány ösztönző erejéről, jelenben is érvényes, értékálló, előremutató üzenetéről beszélt köszöntőjében Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere, Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora,  Dobrádi Zsolt, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Atommagkutató Intézetének igazgatója, valamint Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.