A magyar nyelvről nemzetközi megközelítésben

Empirical Perspectives on the Use of Hungarian Nominal Demonstratives című kötetével elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját Tóth Enikő, a Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének egyetemi docense. A kiadvány a University of Toronto Press gondozásában jelent meg a Pragmatic Interfaces című nemzetközi könyvsorozat részeként

A sorozat olyan kutatásokat gyűjt össze, amelyek a nyelvhasználatot interdiszciplináris megközelítésből vizsgálják, azzal a céllal, hogy hidat építsen a klasszikus nyelvészeti leírások és a valós nyelvhasználat empirikus megközelítései között.

Az Empirical Perspectives on the Use of Hungarian Nominal Demonstratives – Empirikus megközelítések a magyar főnévi mutató névmások használatáról – című monográfia célja annak felderítése, hogy milyen tényezők alapján választják a beszélők az „ez a könyv” vagy az „az a könyv” kifejezéseket, amikor egy, a közvetlen környezetükben jelen lévő tárgyra szeretnének utalni. A kötet tehát jól illeszkedik a kiadó koncepciójába, hiszen azt vizsgálja, hogyan használjuk a magyar főnévi mutató névmásokat a hétköznapi kommunikációban.

- A mutató névmásokról – ez, az, emez, amaz – talán elsőre nem gondolnánk, hogy különösen érdekesek, de valójában kulcsszerepük van abban, hogyan irányítjuk mások figyelmét és hogyan értjük meg egymást a kommunikáció során. A főnévi mutató névmások úgynevezett deiktikus elemek, használatuk nagymértékben függ a kontextustól, többek között a kommunikációban résztvevők közti viszonytól, és gyakran kíséri a beszélő részéről valamilyen rámutató gesztus is – ismertette a hirek.unideb.hu portállal Tóth Enikő.

Napjainkban több nyelvben is többféle módszerrel vizsgálják a deiktikus elemek használatát, ezért a magyar nyelv mutató névmási rendszerének vizsgálata nyelvészeti és kommunikációs szempontból is izgalmas és korszerű kérdés.

- Kutatásom egyrészt hozzájárul a magyar nyelv leírásához, másrészt jól illeszkedik a nemzetközi pragmatikai és kognitív nyelvészeti trendekhez, amelyek azt vizsgálják, hogyan hat például a beszélőtől való relatív távolság, a közös figyelmi jelenet létrejötte vagy a mentális hozzáférhetőség a mutató névmások használatára. A könyv ezeknek a tényezőknek a hatását tárja fel magyar nyelvű empirikus vizsgálatok segítségével, amelyek során különféle módszereket alkalmaztam. Használtam korpusz alapú, a Magyar Nemzeti Szövegtárból vett példákat, egy irányított párbeszédes játék során elemeztem a résztvevők nyelvhasználatát, illetve online teszteket is készítettem, ahol azt vizsgáltam, hogyan választanak a beszélők különböző nyelvi formák között egy adott helyzetben – avatott be a kutatómunka részleteibe a szerző.

A kutatás feltárta, hogy a főnévi mutató névmások használata nem csupán a beszélőtől való fizikai távolságon múlik, hanem fontos szerepet játszik például a beszélő és a címzett között létrejövő közös figyelmi jelenet, hiszen a kommunikáció során figyelembe veszi azt, hogy partnere milyen előzetes tudással rendelkezhet a referálni kívánt entitásról, és ez alapján választja meg a kommunikációs céljához legjobban illeszkedő nyelvi kifejezést.

A könyv egy általánosan is vizsgált jelenséggel foglalkozik, amit napjainkban több nyelven is kutatnak, ez a jelenség a nyelvészet, a pszichológia és a kognitív tudományok határterületén helyezkedik el, és mivel több nyelven is készülnek összehasonlító elemzések, ezért széleskörű érdeklődésre tarthat számot, elsősorban a nyelvészettel foglalkozó kutatók, doktoranduszok és az egyetemi oktatásban részt vevő hallgatók forgathatják eredményesen.

- A jövőben szeretném még alaposabban feltárni, hogyan működnek a mutató névmások éles kommunikációs helyzetekben, például piaci beszélgetésekben vagy digitális környezetben. Emellett izgalmas irányt jelent még az, hogyan sajátítják el a mutató névmások használatát a gyerekek vagy az idegen nyelveket tanulók, illetve annak vizsgálata, milyen kapcsolat van a mutató névmások és a gesztusok használata között. A mutató névmások használatának vizsgálata elősegítheti az ember-gép kommunikáció továbbfejlesztését is – ismertette a kutatómunka tervezett folyatását Tóth Enikő.

A kiadványról bővebb információ ide kattintva érhető el.

Sajtóközpont - BZs