Neveléstudományi kutatómunka pályázati forrásból

Sikeresen szerepelt a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Nevelés- és Művelődéstudományok Intézet a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának pályázatán. A kutatócsoport a Jövőorientáció fejlesztése hátrányos helyzetű tanulók és szüleik körében című program megvalósításához nyert támogatást.

A most induló projekt folytatása a 2021-ben kezdődött és a közelmúltban zárult Magyar Tudományos Akadémia-Debreceni Egyetem Családok és Tanárok Kooperációja Kutatócsoport (CSATOKK) munkájának. Célja olyan eljárások kialakítása volt, amelyek fejleszthetik az iskola és a családok tanulmányi eredményességet támogató partnerségét.

• Mint mindig, korábbi kutatómunkánk során is arra kerestük a választ, hogy a társadalmi háttérből adódó determinációk hogyan befolyásolják az iskolai teljesítményt és ennek következtében később a társadalmi boldogulást. Arra az eredményre jutottunk, hogy az iskola és család együttműködésének legfőbb akadálya, hogy a szülők nem minden esetben látják gyermekeik jövőperspektíváját, hiszen a mindennapi megélhetés gondjai mellett eltörpül számukra, hogyan fognak élni tíz vagy akár húsz esztendő elteltével, ezért nem tudnak segítséget nyújtani gyermekeiknek hosszútávú jövőképük kidolgozásában. A téma, hogy mindez mennyiben befolyásolja az egyén társadalmi mobilitását és az iskolai eredményességet, már hosszú ideje foglalkoztatja a hazai és nemzetközi szakembereket – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Pusztai Gabriella, a DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet igazgatója.

A mostani pályázat célja megvizsgálni, hogy az egyéni, társadalmi és demográfiai tényezők mellett milyen pedagógiai fejlesztő programok segítségével lehet formálni a jövőtudatos gondolkodást. A kutatócsoport arra vállalkozik, hogy kidolgoz a hazai családok és a pedagógusok számára mindennapokban alkalmazható „gyógymódot” erre a problémára, s megvizsgálja a beavatkozás hatékonyságát.

A kutatócsoport vezetője kiemelte: fontos lenne a 21. században, hogy a család és az iskola arra tanítsa meg a gyerekeket, hogy képesek legyenek alternatív jövőképek kialakítására, hogy ez a tanulás és a munka hajtómotorjává tudjon válni.

- Ehhez fókuszcsoportos interjúkat, kérdőíves kutatásokat készítünk a 7-8. osztályos gyerekek, a szülők és a pedagógusok körében, a következtetések levonásához felhasználjuk az eddigi létrehozott saját, valamint hazai és nemzetközi adatbázisokat, emellett szisztematikus irodalomfeltárást is végzünk, hogy összegyűjtsük a már megerősített állításokat arra vonatkozóan, hogy mi hat pozitívan a vizsgált területen – összegezte a módszertant a professzor.

A kutatómunka elsősorban az északkelet-magyarországi régiót érinti, ahol a statisztikai adatok és az országos kompetenciamérés eredményei alapján nagy számban vannak jelen hátrányos helyzetű gyermekek, de a vizsgálat érinti a határon túli magyarlakta területeket – Felvidék, Kárpátalja, Erdély – is, mivel az itt gyűjtött értékek az iskolarendszer eltéréseiből adódóan fontos összehasonlításokhoz vezethetnek.

A munkában az intézet oktatói mellett a Humán Tudományok Doktori Iskola doktoranduszai és a BTK hallgatói is részt vesznek.

A kutatócsoport – a pályázati kiírásban foglaltak szerint – évente készített beszámolóban értékeli a részeredményeket. Azt a követelményt, hogy tudományos folyóiratokban, a második évtől pedig minimum két, legalább Q1 vagy Q2 tudományos besorolású nemzetközi folyóiratban kell publikálniuk, és nemzetközi konferenciákon is be kell mutatniuk az eredményeiket, az eddigi teljesítményük alapján várhatóan messze túl is teljesíti majd a kutatócsoport.

Mindezek mellett a kutatócsoport saját honlapot is működtet majd, ahol munkájuk folyamatosan figyelemmel kísérhető a széles szakmai közösség számára is.

A Magyar Tudományos Akadémia negyedik alkalommal hirdette meg a közoktatás fejlesztését segítő pályázatát, amelyre 33 pályamű érkezett. A támogatást 14 pályázó nyerte el.

A teljes lista ide kattintva olvasható.

Sajtóközpont - BZs