A kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában
Ismét a Debreceni Egyetem adott otthont a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vándorgyűlésének. Az 56. alkalommal megszervezett nemzetközi tanácskozásra több mint ötszáz szakember érkezett, hogy a négynapos rendezvény alatt a szakterület olyan kihívásaira keressenek választ, mint a könyvtárak szerepe a jelenlegi társadalmi, technológiai trendek, a digitalizáció és az olvasási szokások radikális megváltozása korában.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete a szakterület legreprezentatívabb szervezete. Több mint kétezer tagjával a hazai szakemberek 25-30 százalékát tömöríti a fennállásának 90. évfordulóját ünneplő egyesület.
-A jubileumunk mellett ebben az évben ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját is. Ez az év tehát a tudomány, a kutatás igazi ünnepe, ezért mindenképpen szerettünk volna egy olyan városba, egy olyan emblematikus helyre ellátogatni, ami teljes mértékben kapcsolódik a tudományhoz és az innovációhoz. Azt gondolom, hogy Debrecennél, a Debreceni Egyetemnél, az Egyetemi Könyvtárnál jobb partnert nem is találhattunk volna az idei vándorgyűléshez – hangsúlyozta a rendezvény csütörtöki sajtótájékoztatóján Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
A rendezvény tematikája is a két évfordulóhoz kapcsolódik, hiszen az idei mottó: a könyvtárak a kultúra, a tudomány és a közösségek szolgálatában.
-Ennek a hármasságnak minden tekintetben megfelel a Debreceni Egyetem Egyetem és Nemzeti Könyvtár, hiszen a tudomány szolgálatában az egyik legfontosabb szereplők vagyunk. Nemzeti gyűjtőkörű könyvtárként a magyar kultúra őrzésében is kiemelkedő feladatokat látunk el a sokat emlegetett kötelespéldányokon keresztül, hiszen a minket körülvevő könyvek kivétel nélkül olyan példányok, amelyeket azért kapunk, hogy ezt a funkciót megtartsuk. És természetesen állunk a közösségek szolgálatára, hiszen nyilvános könyvtárként az egyetemi polgárságon túl Magyarország bármely állampolgárát szívesen látjuk, ennek megfelelően alakítottuk ki a szolgáltatásunkat is – összegezte Petró Leonárd főigazgató-helyettes.
A könyvtáros a legősibb kulturális, értelmiségi mesterség, hiszen legalább 4500 éves, de ez idő alatt sohasem változott meg a feladata olyan dinamikusan és olyan rapid módon, mint az elmúlt 25 évben – fogalmazott a konferenciát megnyitó plenális ülésen a Debreceni Egyetem rektorhelyettese.
-A könyvtárosok a tudás kapuinak az őrzői, akik segítenek tájékozódni a mai információtömegben. Korábban az egyértelmű agyagtáblákon, papiruszokon vagy könyvben jelent meg az információ, amit gondozni kell, ma pedig a digitális világban már új szakmákat is meg kell mellette tanulniuk, a klasszikus könyvtári feladatok mellett, ami egy óriási kihívás, óriási veszélyekkel. De minden veszélyben ott a lehetőség is a fejlődésre – emelte ki köszöntőjében Tőzsér József.