Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoport képalkotó polarimetriával mérve vizsgálja a bolygóközi por által szórt napfény polarizációs mintázatait a Föld–Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjában. A kutatócsoport e módszerrel bizonyította a korábban sok csillagász által kétségbe vont Kordylewski-porhold létezését a Föld–Hold rendszer L4 Lagrange-pontjában. A kutatás eredményéről szóló tanulmányukat a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban közölték.

Egy közös tömegközéppontjuk körül keringő égitestpár gravitációs terében Leonhard Euler 1767-ben fedezte fel a keringési síkbeli L1, L2 és L3, Louis Lagrange pedig néhány évvel később az L4 és L5 egyensúlyi pontokat. Ha ezen öt pontba megfelelő kezdősebességgel egy testet helyezünk, akkor e harmadik test az égitestpárral azonos szögsebességgel együtt kering, miközben a relatív pozíciója nem módosul. Megfelelő tömegarányok mellett az L4 és L5 pontok stabilak, vagyis a harmadik test – nem túl nagy mértékben kimozdítva belőlük – úgynevezett librációs mozgást végez e pontok közelében maradva.

EZÁLTAL MINDKÉT LAGRANGE-PONT „ÉGI PORSZÍVÓKÉNT" CSAPDÁBA TUDJA EJTENI A HOZZÁ NEM TÚL NAGY SEBESSÉGGEL KÖZELEDŐ BOLYGÓKÖZI PORT VAGY AKÁR ASZTEROIDÁT.

Ugyanakkor az L1, L2 és L3 pontok mindig instabilak, azaz kimozdítva belőlük a harmadik testet az kezdetben lassan, majd egyre gyorsabban eltávolodik tőlük. Ha a harmadik test a másik két testhez képest elhanyagolható tömegű, akkor az L4 és L5 pontok stabilitása csak a két nagy test tömegarányától függ.

A FÖLD ÉS A HOLD OLYAN TÖMEGARÁNYÚ, HOGY AZ L4 ÉS L5 PONTJAIK STABILAK, TEHÁT OTT ÖSSZEGYŰLHETNEK A BOLYGÓKÖZI RÉSZECSKÉK.

Emiatt kezdte el keresni Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász a Föld–Hold rendszer L4 és L5 pontjainál az esetlegesen felgyülemlett porhalmazt. Miután Kordylewski 1961-ben szabad szemmel megfigyelt, majd fotometriával is kimutatott két igen gyenge fényű porfelhőt az L5 pont körül, számos csillagász is elkezdett nyomozni az éjszakai égbolton a Kordylewskiről elnevezett porhold után mind az L5, mind az L4 pontok környékén. E több évtizedes vizsgálódás során néhányan észlelték, mások viszont nem tudták kimutatni a porholdat egyik, másik vagy akár mindkét pont közelében. Így alakult ki a csillagászközösség egy részében az a szkeptikus vélemény, hogy habár a Kordylewski-porholdak létezhetnek, fotometriai észlelésük nem kellőképpen bizonyított, továbbá fennmaradásuk is bizonytalan, mert az L4 és L5 pontok elméleti stabilitását – vagyis a Föld és a Hold mindkét pont környéki együttes gravitációs csapdázóképességét – a Nap gravitációs perturbációja leronthatja.