Többrészes cikksorozatban tárjuk fel a lehetőségeket: hová menekülhetünk, ha Magyarországot atomcsapás éri?

A pufajkás maci és a cilinderes sas harca

A szomszédunkban dúló háború miatt sokakban felmerül a kérdés, hogy mit tehet a magyar lakosság, ha az ország katonai kötelezettségei miatt hadszíntérré változna, és városainkat akár atomtöltetű rakétákkal bombáznák az oroszok. Persze erre az eshetőségre most nagyon kicsi az esély, ám ha Putyin mégis ehhez a fegyvertípushoz nyúlna, mert kifejezetten szeretné a III. világháborút kirobbantani, első körben igazából Románia, Lengyelország és a balti államok lennének veszélyben.

Bár az ukrajnai harcok alapján a nagy orosz medve egyre lomhábbnak és gyengébbnek tűnik, a fenti elvi eshetőség tükrében érdemes felidézni, hogy a Varsói Szerződés (VSZ) katonai vezetése nem is olyan régen hogyan gondolkodott egy ilyen csapássorozat esetére. Mit tett volna a „vörösök szövetsége”? A Kreml urai melyik magyar városokat akarták megvédeni vagy harc nélkül feladni és magára hagyni?

A magyar hírszerzés egyik 1964-es dokumentuma alapján úgy kalkulált, hogy a NATO hazánkat az első támadási hullám során 538 darab F–84F és B–52-es típusú vadászbombázó bevonása mellett Mace, Matador, Corporal, Jupiter, Honest John, Polaris és Skybolt típusú rakétákkal fogja lőni. A VSZ vezetése szerint a nyugati erők atomtöltetekkel felszerelt rakétáik többségét Brescia, Valeggio sul Munco, Gracciano, Rimini, Udine, Ancona, Novara, Vercelli, Genova, Livorno és Trento melletti silókból fogják kilőni, kisebbik hányadukat pedig az Adrián állomásozó amerikai hatodik flotta hajóiról.

Itt Budapest, hall engem valaki?

KAPCSOLÓDÓ

Majdnem az egész országot lefotózta a CIA, most térképen böngészhetjük a kémfotókat

Az első amerikai kémműhold, a Corona elsősorban a Szovjetunió és Kína titkait fürkészte. De a szocialista Magyarország is érdekelte a hírszerzést, az ország 80%-át lefedik a CIA műholdas felvételei.

A budapesti és a moszkvai katonai vezetés ekkoriban úgy okoskodott, hogy a NATO az első támadási hullámban 42 darab atomtámadást indíthat magyar célpontok ellen, amelyeknek robbantási módja 15 légi és 27 földi lesz. A támadás nemcsak katonai alakulatokat, kilövőállomásokat, hadiüzemeket, közlekedési csomópontokat érintett volna, hanem nagyvárosokat is. Mivel a Kremlben úgy kalkuláltak, hogy a VSZ ellentámadása során nem foglalkoznának a jelentős erőket lekötő nyugati városok ostromával, így

A SZOVJET HADVEZETÉS SAJÁT LOGIKÁJÁT KÖVETVE ÚGY OKOSKODOTT, HOGY A NYUGATI SZÖVETSÉGESEK IS LEGINKÁBB A NAGYVÁROSOK TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE FOGNAK TÖREKEDNI.

A Temp hadgyakorlat elgondolása szerint a folyamatosan mozgásban lévő szovjet–magyar alakulatok elleni atomcsapások mellett

• Kapuvárra 100 kt,
• Szombathelyre 50 kt,
• Szelestére 200 kt,
• Lentire 100 kt,
• Nagyatádra 100 kt,
• Gyarmatra 200 kt,
• Taszárra 100 kt,
• Simontornyára 20 kt,
• Pápára 100 kt,
• Székesfehérvárra 370 kt,
• Komáromra 75 kt,
• Dunaföldvárra 50 kt,
• Bajára 100 kt,
• Tökölre 350 kt,
• Kiskunlacházára 350 kt,
• Budapestre két-háromszor 1 Mt,
• Kecskemétre 75 kt,
• Szolnokra 1 Mt,
• Mezőkövesdre 60 kt,
• Tiszafüredre 47 kt,
• Miskolcra 1 Mt,
• Debrecenre 1 Mt,
• Sátoraljaújhelyre 100 kt,
• Csapra 1 Mt,
• Záhonyra 500 kt erejű atombombákat fognak a NATO-erők ledobni.

A második támadási hullámban Hatvan, Győr, Tatabánya, Répcelak, Rum, Hosszúpereszteg, Andráshida, Sármellék, Pécs, Öttevény, Kóny, Beled, Szany, Veszprém, Óbarok, Dunaújváros, Szeged, Felsőörs, Csönge, Balatonkiliti, Öcsénypuszta, Siratószőlők, Kisköre, Bázakerettye és a Tótvázsony melletti atomtöltetű fejekkel is felszerelhető Kis-Moszkvának hívott rakétasiló fog nukleáris csapást kapni. A lista 1987-ben kibővült a paksi atomerőművel.

MOSZKVÁBAN ÚGY KALKULÁLTAK, HOGY BUDAPESTRE MINIMUM KÉTSZER, DE LEGFELJEBB HÁROMSZOR DOB LE A NYUGATI KATONAI SZÖVETSÉGI RENDSZER EGY-EGY MEGATONNÁS EREJŰ ATOMBOMBÁT.

Egy Baross tér felett felrobbantott atombomba következményei

A legnagyobb és legoptimálisabb pusztítás elérése érdekében az elvtársak az első gombafelhőt pontosan a Baross tér felett 3,12 kilométerre várták. Kalkulációik szerint az M2-es metrómegálló és a Keleti pályaudvar felett felrobbantott 1000 kt erejű bomba 90 méter mély és 390 méter átmérőjű krátert eredményezett volna. 

ENNEK A TŰZGOLYÓNAK A VÁRHATÓ SUGARÁT A MÉRNÖKÖK 0,97 KILOMÉTERRE SZÁMOLTÁK KI, AMI ANNYIT JELENTETT, HOGY CSAK EZ AZ EGY EXPLÓZIÓ 2,93 NÉGYZETKILOMÉTERES TERÜLETEN MINDEN SZERVES ÉS SZERVETLEN ANYAG AZONNAL ELPÁROLOGTATOTT VOLNA A BLAHA LUJZA TÉRTŐL A VÁROSLIGETIG.

Mivel egy ilyen gombafelhőnek a középpontjában több millió Celsius-fok keletkezik, amely szuperszonikus gyorsasággal terjed szét, nyomában pedig hurrikánszerű forgószél jár jelentős hőmérséklet-emelkedéssel és radioaktív sugárzással, így a pesti síkság miatt és az enyhe emelkedésű budai dombok miatt ez a „Baross-féle” bomba akár 71 négyzetkilométeres területet tett volna lakhatatlanná. Az atomtöltetű rakéta hőhatása 75 négyzetkilométeres területen túl is mindent pusztulásra ítélt.