A Biblia a keresztény vallás szent könyve, de azért nem sajátíthatjuk ki teljesen magunknak, hiszen bizonyos részeit a zsidóság, sőt a muzulmánok is fontosnak tartják. A Korán például Ábrahámot, Mózest és Jézust egyaránt prófétának ismeri el.

A mai Szentírás hosszú évszázadok alatt alakult ki, a kanonizációnak nevezett folyamat során. Ez lényegében szövegválogatást jelent, a keresztény közösség bizonyos írásokat hiteleseknek, másokat kevésbé annak fogadott el, utóbbiak ezáltal ki is maradtak a Bibliából.

Az evangéliumok közül például csak Máté, Márk, Lukács és János verziója került bele, pedig létezett például Tamás apostolnak is ilyen könyve, ám azt az apokrif iratok közé sorolták, a hívek széles köre elől elrejtették, és csak a beavatottak olvashatták. Ebben (is) történik homályos utalás arra, hogy Mária Magdolna nemcsak követője, de akár társa, felesége is lehetett Jézusnak.

És akkor mit szóljunk ahhoz az 1500 éves Bibliához, amelyet Törökországban találtak, és a keresztény fogalmak szerint igencsak eretnek dolgokat tartalmaz? Az arámi nyelven íródott szöveg állítása szerint Jézust nem feszítették keresztre, hiszen ő „csupán” egy próféta volt, aki megjövendölte Mohamed születését, vagyis végső soron az iszlám vallás létrejöttét.

A Vatikán persze emiatt nem is szentel túl nagy figyelmet az arany betűkkel bőrre írt könyvnek, amelyben a Mohamedre való utalás akár belemagyarázás is lehet, hiszen a Mekkában született próféta csak a 7. század elején vált vallásalapítóvá, így a másfélezer év kicsit korai lenne.

Sokan persze azt is megkérdőjelezik, hogy a furcsa Biblia valódi-e, illetve néhányan azt is magabiztosan állítják, hogy inkább az 1500-as évek terméke lehet. Akkoriban, az oszmán terjeszkedés idején nyilvánvalóan lehetett olyan cél, hogy a törökök megkérdőjelezzék Jézus isteni eredetét, a Szentháromságot, illetve magát a keresztre feszítés és megváltás tényét.