Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok (amikor legalább 1 cm hó hullott) éves száma, azonban a csökkenés pont az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt. Ha a modellszimulációkba belevesszük az emberi kényszerhatást (üvegházhatású-gázkibocsátásokat), akkor csak 50%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős. Ha azonban az eddigi mértékben folytatjuk a légkör üvegházgázokkal való telítését, és a pesszimista forgatókönyv érvényesül, akkor a század végére kétharmaddal csökkenhet, és évi 5 nap alá mehet országos átlagban a havas napok száma. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

Hazánk éghajlatának szerves része a havazás, ami elsősorban a téli hónapokban jelentkezik. Különösen a fehér karácsonyok érdeklik az embereket, mivel sokak számára a kinti havas táj fokozza az ünnepi hangulatot. Az utóbbi időben, főként a hónélküli teleken gyakran felmerül, hogy régen többször esett a hó, és a nagyobb havazások sem voltak ritkák. Ezeket a szubjektív megállapításokat vajon alátámasztják-e a számok? Ha igen, akkor netalán a globális felmelegedés felelős a változásokért? Mire számíthatunk a jövőben egy fokozódó, vagy egy mérsékeltebb éghajlatváltozás esetében?

Jelen elemzésünkben a havazásokra fókuszálunk, és az összes havazásos nap mellett a jelentősebbeket (amikor 10 mm a hóként hulló csapadék, azaz ~10 cm hó hullik egy nap alatt) külön is vizsgáljuk hazánkra. Megjegyezzük, hogy a hó a hőmérsékletnél nagyobb térbeli és időbeli változékonyságú, s ezért jóval nagyobb bizonytalanságot tartalmazó változó. A feldolgozás során a múltra és a jövőre vonatkozó, legújabb éghajlati modellszimulációkat, valamint megfigyeléseken alapuló adatsorokat használtunk.

Látványos csökkenés az elmúlt 10 évben

Tekintsük először az elmúlt 40 év változásait. A havazások a 2011-2020 évtizedet megelőzően országos éves átlagban, közel változatlanul, 14-15 nap körül voltak, azonban ez napjainkra 11 napra csökkent. A legtöbb havas napunk általában észak-északkeleten fordul elő, ugyanakkor itt történt a legnagyobb mértékű változás is az elmúlt 40 év alatt (1.a ábra): az ország északi-északkeleti részén jelentősen, a harmadával csökkent a havas napok száma, azonban a nagy évek közötti változékonyság miatt csak kis területre korlátozódik a statisztikai értelemben is igazolható szignifikáns változás. Ezzel szemben délen alig történt változás.

A jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb van, néhány évben egyáltalán nem fordult elő az országot érintő nagy havazás. Ilyen nagy havazás nélküli év legutóbb 2011-ben volt.