A magyar lósport és lótenyésztés XIX. századi büszkesége pont a születésnapján múlt ki. A róla forgatott közönségfilm 3 milliárd forintból készült, ezzel máig a hazai filmgyártás legköltségesebb produktuma.

1. Kincsem volt a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége a  XIX. század végén. A többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett angol telivér szülőktől származó versenyparipa 1874. március 17-én jött a világra Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán. Sportsikerei révén Magyarországon kívül Európa több országában, Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban is világhírűvé vált;

13 versenypályán 54 alkalommal állt rajthoz – és 54 győzelmet aratott.

Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle”, a „Hungarian wonder”, a „Wunderstute” és „a magyar csoda” titulusokkal illették.  Kincsem győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít. Hatéves korára azonban lábízületei megkoptak, ezért a versenyzéstől visszavonulva tenyészkancaként élt tovább a kisbéri ménesben, egészen az 1887-ben, napra pontosan születése napján bekövetkezett kimúlásáig.

2. A Kincsem a magyar filmgyártás eddigi legdrágább produkciója. Hazai viszonyok között igen ritka, hogy (amint azt a PORT.hu kritikusa is kiemelte recenziójában) 3 milliárd forintot költsenek el egy közönségfilmre.

A Kincsem végül ennek csak a töredékét tudta felmutatni a bevételi oldalon: a becsült adatok szerint 593 millió forintot kaszált a filmszínházak pénztárainál, ahol nagyjából 456 ezren tekintették meg.

Herendi Gábor 2017-ben forgatott kosztümös kalandfilmjének sztorija szerint egyébként Kincsem tulajdonosa, Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) céltalan, kicsapongó életet él, mígnem a csodalóval aztán sikert sikerre halmoz az európai lóversenypályákon. Ezzel a sors tálcán kínálja neki az elégtételt, hogy nemes küzdelemben győzze le ősi ellenségét, Von Oettingen bárót (Gáspár Tibor). Egyre durvuló rivalizálásukat bonyolítja, hogy Ernő menthetetlenül beleszeret Klara von Oettingenbe (Petrik Andrea), a báró lányába, és el kell döntenie, mi a fontosabb: a szerelem vagy a bosszú?

3. Furcsa baki: bár Kincsem a világ egyik leghíresebb kancája volt, a filmben sokszor csődörök  alakították. Bizonyára azért, hogy a lovas kaszkadőrök a velük összeszokott, kezes paripáik nyergében mutathassák be a kunsztokat a lóversenypályán. Ez a nem elhanyagolható nemi különbség azonban a lovakhoz és a lóversenysporthoz kicsit is értők számára egyértelműen tetten érhető volt jó néhány jelenetben, amelyben bizony nemcsak a lóláb lógott ki...

4. Minden egyes forgatási nap hajnalán órákig tartott Petrik Andrea haját és sminkjét megcsinálni. A Monarchia-korabeli fűzős ruhatáráról nem is beszélve – így aztán egyáltalán nem csoda, hogy a színésznő már akkorra hullafáradt lett, amikor még csak megérkezett a díszletek közé, és még nem vettek fel vele egyetlen percnyi anyagot sem. Korábban a PORT.hu-nak adott interjúban bevallotta, mi az egyik legnehezebb próbatétel egy kosztümös film forgatásán:

Még arra is figyelni kellett, hogy mennyit igyak, mert egy pisilés nagyon komoly manőver volt.