A Debreceni Egyetem évek óta az önfenntartó működésre törekszik, és ebben sikereket is ért el. Milyen előzményei voltak annak, hogy az alapítványi modell mellett tették le a voksukat?

Ha valaki rátekint a Debreceni Egyetem működésére, akkor láthatja, hogy számos egyetem által alapított, tulajdonolt vállalkozás van jelenleg is az oktatási, kutatási, egyéb kiszolgáló területen. Ez az intézmény vezetésének az elmúlt években végzett tudatos építkezésének az eredménye, sikere. Azonban folyamatosan azt éreztük, hogy szárnyalna tovább az egyetem, de azt a jelenlegi szabályozási keretrendszer visszafogja. Most elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy „szintet" lépjünk, vagy, ahogy a felsőoktatási stratégia is fogalmaz: fokozatot váltsunk. Ez a fokozatváltás pedig nem más mint a modellváltás. A modellváltás melletti elköteleződést a Debreceni Egyetem szenátusi szavazása erősítette meg, amit nagyon összetett, sok eseményből álló egyeztetési folyamat előzött meg. Először a kibővített dékáni kollégium tagjaival vitattuk meg az átalakulás részleteit, utána pedig a dékánok a saját kari tanácsaikkal egyeztettek. A legelső körben tehát a hallgatói önkormányzattal, a doktorandusz szövetséggel, a Klinikai Központ elnökével, valamint a dékáni kollégium tagjaival vitattuk meg a témát, majd szavazáson egyöntetűen (20 igen, nulla nem és nulla tartózkodás) döntöttünk amellett, hogy nekiindulunk a modellváltás folyamatának. Ezután arra kértük kancellár úrral a dékánokat, hogy ez a folyamat minden karon menjen végig, és mindenhol tartsanak szavazást, hogy világosan láthassuk a véleményeket. Ebben a körben már voltak – az országos sajtóból kiolvasható – kérdések, melyekre nyilvánosan és átláthatóan adtunk választ egyetemi felületeinken. Készült egy interjú, ami a leggyakoribb kérdésekre adott választ a DEmedia felületén, amelyet több mint 12 ezren olvastak el két nap alatt. Az érdeklődők közül senkit nem érhetett váratlanul, hogy miben kezdtünk gondolkodni.
Ezt követően tűztük ki a szenátusi szavazást, melyet személyesen – a járványügyi szabályok teljes körű betartása mellett – tartottunk meg, és itt alaposan kitárgyaltuk a modellváltás következményeit. A szenátus 65 igennel, ellenszavazat nélkül, és három tartózkodással fogadta el a modellváltás tervét. A szavazás egyértelműsítette a helyzetet, hogy a Debreceni Egyetem készen áll a modellváltásra. Kész arra, hogy a fenntartása egy az egyetem érdekeit, céljait képviselő állam által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában valósuljon meg.

Említene néhányat az aggályok közül? Úgy tűnik, ezek minden modellváltáskor előkerülnek.

Az egyik, ami Szegeden fogalmazódott meg, és a médiában is elterjedt, hogy a szenátus nem szólhat majd bele a kuratórium összetételébe. Véleményünk szerint mind a Kormányzat mind pedig az egyetem érdeke egybecseng, hiszen a közös célunk az, hogy egy olyan fenntartója, egy olyan kuratóriuma legyen az intézménynek, amelyben képviselve vannak az egyetem által kiemelt stratégiai területek piaci szereplői, a helyi és országos közélet meghatározó szereplői, valamint az akadémiai képviselők. Amúgy ezt sokszor elfelejtjük, de a jelenlegi fenntartót, azaz a minisztert, államtitkárt, helyettes államtitkárt sem az egyetemek választották. Mi a folyamatot úgy látjuk, hogy igenis lesz egy olyan átmenet, amikor a jelenlegi fenntartó minisztérium a leendő alapítványi kuratórium és az egyetem vezetése együtt menedzseli az átmeneti időszakot augusztus 1-ig, a modellváltás várható dátumáig. Az is előjött az egyeztetéseken, hogy kiüresedik a szenátus döntési jogköre. Itt is látnunk kell azonban azt, amelyet be is mutattunk a különböző fórumokon, hogy a jelenlegi és a jövőbeli fenntartó esetében is viszonylag tág az a tartomány, ami a szenátus és a fenntartó közötti jogköröket megosztja. A költségvetéshez, vagyongazdálkodáshoz, stratégiához és még sorolhatnám, jelenleg is a fenntartó jóváhagyása kell, sőt a jogszabály értelmében a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat is meg kell küldenünk jóváhagyásra a minisztériumnak. Miért gondoljuk azt, hogy egy olyan fenntartó, melynek alapvető célja az egyetem fejlesztése, ne az egyetem érdekekeit, fejlődését tartsa a legfontosabbnak. Bízom magunkban, bízom az egyetemi vezetésben. Mi a jelenlegi fenntartónkkal is napi jó kapcsolatban vagyunk, és így lesz ez az új fenntartóval is.

Sokakban kérdésként fogalmazódott meg, hogy hogyan lesz a modellváltás után a betegellátás része az intézménynek?

A magyarországi betegellátás negyede az egyetemi klinikákhoz kötődik, a pandémia kapcsán viszont ettől jóval nagyobb az arány. A 25 százalékot az egyetemek tudásszintjének, felkészültségének, fejlődési képességének eredményeként, egy természetes folyamatban értük el, ami a magyar lakosság és az egészségügyi rendszer érdeke is. Az egyetemek tevékenységét a minél jobb betegellátás és a fejlődés vezérli. Ez az új rendszerben is így kell, hogy maradjon. Az egészségügyben zajló tudományos-technológiai innováció letéteményesei az egyetemek, mint mindenhol a világon. A jelenlegi pandémiában is lépten-nyomon egyetemi kutatásokról és eredményekről számol be a világsajtó.
A magyar klinikák iránti közbizalom közel 80 százalékos, ez meghaladja a magyar egészségüggyel kapcsolatos bizalmat. A közbizalom a klinikákkal és az ott elérhető tudással és fejlődéssel kapcsolatban van meg, nem a költségvetési szervezeti besorolás miatt. Az embereket az eredmény érdekli a gyógyulás reményében, nem a szervezeti forma.

Hogyan készültek a modellváltásra, és miben lesz más a Debreceni Egyetem működése?

Az egyik fontos elem az, hogy mi olyan nagyvállalatokkal – például a General Electric, a China Construction Development, vagy az orosz Rosatom – léptünk stratégia partnerségre, amelyek árbevétele a magyar GDP többszöröse. Pontosan tudjuk egy ideje, hogy mit akarunk csinálni, és ez nem titok: évek óta arra törekszünk, hogy ugyanúgy, mint ahogy az Oxford, a Stanford, a Yale vagy a Massachusetts Institute of Technology (MIT) körül is kiépült, a mi egyetemünk körül is saját vállalati spin-off és startup ökoszisztémát alakítsunk ki.

A Debreceni Egyetemnek már jelenleg is 34 cégben van tulajdonrésze, ezek közül 15-ben többségi, vagy kizárólagos tulajdona van, azaz nem ismeretlen forma ez az egyetemi közösség számára. Másrészről az egyetemmel pénzintézeti szövetségi rendszerben intézményi társaságokat hoznánk létre, vagy vállalati akvizíciókat menedzselnénk, ahol részben tőkeemelésre van szükség – de a jogszabályok jelenleg ezt nem teszik lehetővé. Erős például a Debreceni Egyetem és a gyógyszeripar kapcsolata: szoros együttműködésünk van a FIEK-rendszerben növényi alapú gyógyszerek, biotechnológiai és oltóanyagok előállításának tervezésében. Mindezen rendszereink gazdasági alapját kancellár úr és csapata dolgozta ki. Tehát, mi úgy szavaztunk a modellváltásra, hogy mögötte kidolgozott és felkészült struktúra és stratégia áll. Más egyetemeken a modellváltás indul ezzel a felméréssel és stratégia alkotással.

Bács Zoltán:

Az elmúlt 7 évben másról sem szólt a munkánk, mint egyfajta modellváltásról. Természetesen ez egy más modellváltási struktúra volt részünkről, hiszen az államháztartási szabályok keretei között próbáltunk úgy működni, mintha piaci lábunk is lenne. Az elmúlt 7 évben többször is felmerült, hogy jó lenne továbblépni, mert egy bizonyos határon túl már nem tudtunk fejlődni, a szabályok bizonyos folyamatokat nagyon lelassítottak, vagy meg is akadályoztak.

A kuratóriumot említették. Mikor lesz ismert a tagok névsora?

Reményeinek szerint májusban ismert lesz a kuratórium összetétele, és augusztus elsejétől már az új modellben működünk. Amelynek fontos kiemelni a jellegét: állam által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Azaz nem úgy magánegyetem, mint azt sokan mondják, hanem közfeladat ellátással, azaz felsőoktatással, betegellátással, nemzetstratégiai célú kutatási feladattal, térségi fejlesztéssel foglalkozunk.

Olyan fejlődésnek indult el a felsőoktatás az elmúlt években, amely nyomán a vidéki egyetemek és így a Debreceni Egyetem is számos nemzetközi rangsorban ér el egyre előkelőbb helyezéseket. Milyen összefüggés van a fejlesztések, a modellváltás és az eredmények között?
Nem azért törekszünk az innovációra, hogy előrébb kerüljünk a rangsorokban, a munkánk hozza magával a sikereket. A világ 28 ezer egyeteme között a magyar pénzügyi lehetőségek közepette ott lenni a legjobb ezerben, vagy 500-ban, az nagy teljesítmény. A Debreceni Egyetemet illetően erre már most is több rangsorban van példa.

Mi a véleménye a hallgatóságnak a modellváltásról? A diákok számára milyen változásokat hozhat a változás?

Amikor a hallgatóságnak szavaznia kellett a modellváltásról, a válasz 70 igen, és nulla nem volt, ugyanis a fiatalok jól látják az ebben rejlő lehetőségeket.

Fontos kiemelni, hogy a modellváltásból a hallgatók a saját státuszukat illetően semmit sem éreznek majd. Ugyanúgy állami támogatott hallgatóként, vagy önköltséges alapon nyernek felvételt az intézménybe, és az átjárás a kettő között – minőségi alapon – továbbra is biztosított lesz.

A változást csupán pozitív értelemben tapasztalhatják meg. Ugyanis a Debreceni Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere jelentős előnyöket jelent a diákok számára. Egy MIT-partnerségben például a Debreceni Egyetem fiatal kutatója nem magyar fizetést kap, nem is európait, hanem amerikait, ami számára a nyugat-európai átlagnál 30 százalékkal többet jelent. Ennek hatására megfordul az egyébként még mindig jellemző agyelszívás folyamata. Úgy tekintünk a hallgatóinkra, mint egy színvonalas nemzetközi rendszer tagjaira, mint akik az egyetemmel mindig valamilyen kapcsolatban állnak majd az életük során. Ezáltal az elköteleződésük növekszik az egyetemük felé.

Hogyan áll jelenleg a nemzetköziesítés? Hallgatói létszámban van-e kitűzött célszám?

Ma 30 ezer hallgatónk van az egyetemen, és 50 ezer külföldi diák érdeklődött az új tanév iránt. Nyilvánvaló, hogy nem tudjuk őket mind felvenni, csak töredéküket. Ezt a túljelentkezést látva az a célunk, hogy nagyobb arányban vehessünk fel külföldi hallgatókat. Igyekszünk az oktatási infrastruktúrával lépést tartani. Jelenleg a főépületünk szomszédságában épül egy Learning Center, ahol többféle képzési infrastruktúra vár majd hallgatóinkra. A városban – ahogy egy korábbi beszélgetésünkben is említettem – további ingatlan-beruházások szükségesek, hogy az itt élők és ide érkezők számára lakhatást biztosíthassunk. Továbbá az egyetem körüli vállalatokban is nagyon jelentős képzési tevékenység zajlik, ugyanis nem klasszikus képzésekről beszélünk. Például a biotechnológiai vállalatoknak olyan szakemberekre van szükségük, akik vegyészből, biológusból és gyógyszerészből vannak "összegyúrva".

Nálunk pedig mindenféle multidiszciplináris tudományterület megtalálható ehhez. Ez a sokszínűség hozta létre azt a fajta együttműködést, amit a Massachusetts Institute of Technology-val vagy a Lomovosov Egyetemmel közösen alakítottunk ki.A Debrecen 2030 programban kitűzött céljaink szerint addigra 50 ezer hallgatóval tervezünk, amit a jelenlegi terveink alapján szerintem hamarabb is elérhetünk. A kérdés csak az, hogyan fogjuk bírni infrastruktúrával és humánerőforrással, hiszen 15-20 év mire valaki egy akkreditációval rendelkező oktatóvá válik. Ami nálunk húzóerő, hogy olyan neves professzorokat is hoztunk az egyetemünkre, mint például Anisits Ferenc főmérnök, aki a BMW dízelmotor részlegét vezette több mint 20 évig.

Az interjú folytatása: ITT.

Fotó: Kőhalmi Péter