Sokan várták, hogy vége legyen a koronavírus-járvány második hullámának, de ehelyett a második hullám leszálló ágába beköszöntött a harmadik hullám felszálló ága. Most itt tartunk, miközben nagyon magasra szökött a napi új, regisztrált fertőzöttek száma is, sajnos.

Rusvai Miklós: Így van. Nagyjából hasonlóképpen reménykedtünk, januárban még én is azt reméltem, hogy lecseng majd a második hullám, még mielőtt ideérne a harmadik, és ez nagy valószínűséggel így is lett volna, ha meg nem jelenik az az úgynevezett brit mutáns, aminek az erőteljesebb fertőzőképessége, gyorsabb terjedőképessége felül nem írja a reményeinket. A szakemberek is a december elejétől január közepéig folyamatosan csökkenő statisztikai adatok láttán abban reménykedtek, hogy valóban lecseng a második hullám. Ezt a harmadik hullám megelőzte, és tulajdonképpen a második hullám leszálló ága átcsapott egy újabb felszálló ágba, aminek a végét még nem látjuk, hiszen az adatok valóban egyre és egyre felülírják az előző napiakat.

Fejben tartani is nehéz, hogy hányféle mutációról beszélünk. Mennyi van most a világban?

Rusvai Miklós: Mi, szakemberek több mint 15 ezret tartunk számon, csak azért mondom, hogy ezt nem is lehet fejben tartani. Ezeknek legtöbbször csak kódja van, betűkből és számokból álló egyedi jelölés. Ugyanúgy, mint ahogy a rendszám a gépkocsinál, egy autót egyedileg jellemez, ugyanúgy a különböző vírusmutánsoknak is vannak ilyen kódjaik. Ezek közül a médiában csak azok tesznek szert hírhedtségre, ha úgy tetszik, amelyek valamilyen szempontból megváltoztatják a vírus valamelyik fontos tulajdonságát. Így például tudjuk, hogy a brit mutánsnak nagyobb a terjedőképessége, tudjuk, hogy a dél-afrikai mutáns egy kicsit megváltoztatta a tüskefehérjét, ezért bizonyos vírusvakcinák egy-két százalékkal kevésbé hatékonyan működnek. Vannak, amelyek időlegesen tesznek szert hírnévre, például a nigériai mutáns most megjelent Olaszországban is. Ami nagyon fontos, hogy a vakcinák, amiket eddig kidolgoztunk ellenük, és amik Magyarországon is alkalmazásra kerültek, azok tulajdonképpen egyelőre minden mutáns ellen védnek, még ha némelyüknek valamivel kisebb a védőhatása, tehát mondjuk nem 94%-ban véd, hanem csak 92%-ban, vagy 90%-ban, de azt, hogy valaki lélegeztetőgépre kerüljön vagy meghaljon a vírusfertőzés következtében, ezt a vakcinázás mindenképpen meggátolja.

Hogy értik azt, hogy a vírus túl akar élni?

Rusvai Miklós: Ez minden élőlényre igaz. Ugyanígy igaz ez a mezei nyúlra, aki egyre gyorsabban fut azért, hogy elmeneküljön, ugyanígy igaz a madárra, amelyik minél gyorsabban repül, a vírus pedig igyekszik minél fertőzőképesebb lenni, hogy minél gyorsabban terjedjen és minél nagyobb számban szaporodjon.

Mennyire tudják a vakcinák megelőzni a túlélni akaró vírust?

Rusvai Miklós: Jelenleg több mint kétszáz vakcina áll kidolgozás alatt, azon a több mint tíz oltóanyagon kívül, ami már vagy nagyon közel van az engedélyezéshez, vagy már engedélyezést kapott. Valóban elég széleskörű a vakcinák palettája. A verseny, az mindig olyan, mint a fegyverkezési verseny, a vírus is folyamatosan fejleszti a maga képességeit, és az emberiség is a maga vakcináit.

Addig jól állunk a versenyben, amíg az úgynevezett tüskefehérje meg nem változik a vírusban, ami a szervezetünkben a védőhatású ellenanyagok képződéséért felelős.

Ez a fehérje jelentősen még nem változott meg az eddigi mutációk hatására, ezért van az, hogy a vakcinák még továbbra is védenek. És amíg ez így van, addig van esélyünk arra, hogyha megfelelő számú embert sikerül vakcináznunk, védelemben részesítenünk, akkor ez a járvány megáll. Magyarországon reménykedünk abban, hogy ez már nincs távol, talán két hónap alatt sikerül annyi oltást beadni, hogy nyárra véget érjen a járvány, de világviszonylatban kell gondolkoznunk, hiszen a mutációra mindaddig lehetőség van, amíg világszerte nagy számban vannak a fogékony emberek. Az egy dolog, hogy mi védve leszünk, de valahol Afrikában, Dél-Amerikában, vagy valamelyik távol-keleti országban még nagyon sok fogékony ember van, akikben a vírus elszaporodva új mutánst alakíthat ki, és ha a mutáns ellen nem véd a vakcina, akkor előbb-utóbb hozzánk is elér.

Minek az eredménye az, hogy vannak olyan oltóanyagok, amelyek több komponensűek, többször kell beadni, és van, amit csak egyszer kell beadni? Ez meglehetősen felgyorsítja majd az oltási programot.

Rusvai Miklós: Ez kétségtelenül így van, de ne felejtsük el, hogy a már engedélyezett vakcinák közül is, például az AstraZeneca, vagy a Szputnyik, egy oltás után is megfelelő védettséget ad. Az AstraZeneca ezért engedte meg, hogy nem az eredetileg előírt 21 nap után, hanem akár ennek a két-, vagy háromszorosa idő után is lehessen alkalmazni a második oltást, mert az első oltás is véd. Az, hogy egy vakcina éppen mennyire hatékony, függ az összetételétől, az előállítási módjától, a különböző úgynevezett immunstimuláns szerektől, amik az immunrendszerünket aktiválják, a vakcinák egy részéhez adnak ilyen adalékokat. Az a baj, hogy ezek az adalékanyagok nagyon sokszor különböző kedvezőtlen mellékhatásokkal rendelkezhetnek. Amennyiben egy bizonyos mennyiségnél több kerül a vakcinába, akkor akár allergiás reakciót is kiválthatnak. Az immunizáló hatás a vakcina összetételétől és az előállítás módjától függ elsősorban, és persze nagyon sok minden függ az egyedi immunrendszeri sajátosságokon is, ezért van az, hogy az egyik ember védettebb, a másik pedig kevésbé.

Ezért lehet az, hogy valakinek hevesebben reagál a szervezete a beadott vakcinákra, és van, akinél kevésbé vált ki immunválaszt.

Rusvai Miklós: Így van, pontosan. Többen panaszkodnak arra, hogy a második oltás utáni második napon jelentkezik kellemetlenebb mellékhatás, hőemelkedés, rosszullét, fejfájás, hányinger, kipirosodás, de van, akinél már az első oltás utáni napokban. A többségnél szerencsére nem fordul elő mellékhatás, legfeljebb enyhe érzékenység az oltás környékén, de vannak azok, mondjuk 10-20%-ban, akik ezt a második napi immunaktiválódási reakciót eléggé megszenvedik.

Ez mellékhatás?

Rusvai Miklós: Ez mellékhatás, igen. Ezt nem a vakcina hatóanyaga váltja ki legtöbbször, hanem valamelyik adalékanyag, ami arra szolgál, hogy az immunrendszerünk erőteljesebben reagáljon a bevitt oltóanyagra.

Mintha a vírus minden hullámban más korosztályt érintene erőteljesebben. Az első hullámnál az idősebbeket, a második hullámnál már az ötvenes korosztály, most a harmadikba bekerültek a gyerekek is.

Rusvai Miklós: Csakhogy nagyjából lássuk a viszonyszámokat, az első hullám idején 76 év volt az elhunytak átlagéletkora, a második hullám idején 73, és most a harmadik hullám idején pedig már 70-71 év közé csúszott le az elhalálozási átlagéletkor. Mi ennek az oka? Az első hullám idején sajnos több idősotthonba bejutott a fertőzés és az idősotthonok lakói közül nagyon sokan, vagy súlyosan megbetegedtek, vagy sajnálatos módon el is hunytak a fertőzés következtében, és mivel ők a felső korosztályba tartoztak, ezért meghatározták az első hullám idején a magas átlagéletkort. A második hullám idején már a fokozott óvintézkedések hatására kevesebb esetben jutott be a vírus az idősotthonokba, viszont mivel nem voltak olyan szigorú korlátozások, a középkorúak és a fiatalok között sokkal jobban terjedt az őszi járványidőszakban, és a korlátozások is később jöttek, a középkorosztály jobban megszenvedte a második járványhullámot. Most a harmadik hullám idején pedig már az idősek jórészt oltásra kerültek, tehát immunizálták őket, és a középkorosztályból is a rizikócsoportba tartozó betegek jórészt megkapták már az oltást. Következésképpen a vírus nem tud elszaporodni az idősekben, tehát emiatt elsősorban a középkorúak, a fiatalok és a gyerekek között terjed.

A vírus természete változott meg időközben? Korább volt olyan elképzelés, hogy a gyerekek nem annyira hajlamosak arra, hogy elkapják ezt a betegséget.

Rusvai Miklós: Illetve úgy tudtuk, hogy elkapják, de nem betegszenek meg. Ha statisztikailag nézzük, például abból indulunk ki, hogy a megfertőződött gyermekek közül 3-5% tüneteket produkáló beteg lesz, de mivel jelenleg több a fertőződött gyermek, ennek a számnak a 3-5%-a is magasabb betegszámot eredményez, ha arányosan számolva nézzük. Emellett még egy másik jelenség is megfigyelhető. A szakemberek minden járvány során megfigyelik az úgynevezett felpasszálódás jelenségét. Ahogyan erről már az elején is beszélünk, ez azt jelenti, hogy a vírus túl akar élni, szaporodni akar, tehát egy járványmenet során, ha sok emberben szaporodik a vírus, akkor kiválogatódnak a legfertőzőképesebb, legtúlélőképesebb, legnagyobb szaporodásra képes vírusegyedek, hogy így mondjam, és ezek tovább terjedve a népességben, fokozzák ezt a jelenséget és egyre-egyre jobban szaporodóképesebb és terjedőképesebb a vírus, ami kering a lakosságban. Ezt a jelenséget most is megfigyelhetjük, és mivel gyakorlatilag október óta folyamatosan terjed a vírus, erre a felpasszolódásra most már öt hónap állt rendelkezésére, sokkal hosszabb idő, mint korábban, a tavaszi járványhullám idején, ezért van az a teljesen helyes megfigyelés, hogy a vírus jobban terjed, és ahogy az előbb mondtam, egyre lejjebb szorul a betegek és az elhunytak átlagéletkora, mert az idősebb korosztály már védve van.

Mennyire nőtt meg az oltakozási kedv mostanra? Mintha egyre többen regisztrálnánk, egyre többen szeretnék a biztonságot választani. 

Rusvai Miklós: Így van, ezt én is így látom, hála Istennek. Remélem, hogy a szakemberek és a média közbenjárása is közrejátszik, meg persze az a jelenség, hogy szerintem már nincs olyan család, akinek a közvetlen ismeretségében, vagy a családtagok között ne lett volna olyan, aki megbetegedett, és emellett az oltakozási hajlandóságot az is fokozza, hogy az emberek látják, hogy nálunk igazán súlyos oltási reakció még nem volt egy esetben sem.

Amilyen híreket esetleg a nemzetközi sajtóból átveszünk, olyan kedvezőtlen jelenségeket Magyarországon még nem lehetett megfigyelni egyik vakcina esetében sem. Én úgy gondolom, hogy ez is közrejátszik abban, hogy az oltási hajlandóság növekszik.

Ha már ezt most megemlítette, akkor egy pillanatra térjünk ki erre, mert most egyre több ország egy bizonyos vakcinát vizsgál...

Rusvai Miklós: Nevesítsük, mert nem titok, az AstraZenecáról van szó, ez a vakcina az, amit a nemzetközi sajtó tanúsága szerint több országban leállítottak.

Mennyire riaszthat ez vissza valakit? Aki például már megkapta az első AstraZeneca oltást, olvassa ezeket a sajtóinformációkat, vagy híreket, dönthet úgy, hogy inkább nem kéri a másodikat, vagy valami másból kéri, vagy inkább kivár?

Rusvai Miklós: Szerintem dönthet, de én azért ajánlom figyelembe venni azt a százalékos arányt, hogy az eddig AstraZenecával beoltott 17 millió emberből, összesen 15 esetben figyelték meg azt, hogy az oltás után három héten belül, tehát a két oltás között trombózis alakult ki. 17 millióból 15, emellett volt 22 eset, ahol embólia alakult ki, tehát ha úgy vesszük, akkor 37 problémás eset volt 17 millióból. 17 millió oltatlan COVID-fertőzöttből körülbelül 30 ezer trombózis alakulna ki, hiszen a COVID-fertőzés következtében a betegek 1-2%-ában alakul ki trombózis. Tehát össze sem lehet vetni a kettőnek a kockázatát. A vakcinázás és a trombózis közötti összefüggés nem bizonyított, míg a COVID-betegség és a trombózis közötti összefüggés, mint utólagos szövődmény, az bizonyított. Százalékosan, bizonyítottan sokkal nagyobb arányú az ilyen elváltozás a vírusfertőzött emberekben, míg az oltottakban nagyon alacsony arányban fordul elő, és nem bizonyított az összefüggés. Gyakorlatilag ugyanilyen arányban 17 millió találomra kiválasztott emberben is kialakult volna trombózis, anélkül, hogy oltást kaptak volna, 17 millió emberből ugyanez a 15 trombózisos és 22 embóliás eset összejött volna.

Bizonyos sorozattípusú vakcinákról beszélünk.

Rusvai Miklós: Ebből az úgynevezett ABV1836-os oltóanyag szériából történt több eset, de nem ehhez az egy szériához köthető valamennyi eset. Halmozottan fordult elő Dániában és Ausztriában ennél a gyártási sorozatnál, de itt sem haladta meg a statisztikai valószínűségét annak, mint hogyha nem oltott emberek között figyelték volna meg ugyanezt a betegségtípust.

Nincs más megoldás erre a járványra, mint az oltás?

Rusvai Miklós: Ez így igaz. Tehát csak és kizárólag vakcinázással tudjuk meggátolni.

Meddig terjedhet ön szerint a hullámok hullámának hulláma?

Rusvai Miklós: Én őszintén remélem, hogy nálunk májusban véget ér a járvány, ha ilyen ütemben folyik a vakcinázás, ilyen ütemben nő az emberek oltás iránti hajlandósága, és az orvosok is bírják a munkát, akkor én remélem, hogy májusra véget ér. Nemcsak a harmadik hullám, hanem úgy általánosságban a koronavírus-járvány, én ebben bízom. Magyarországon.

De ez nem jelenti azt, hogy a világ másik végéről ne lehetne újra elindítani a járványt, de komolyabb fertőzéstől, vagy egy komolyabb hullámtól már akkor is védettebbek lennénk, ha megfelelően oltakozunk.

Rusvai Miklós: Így van. Pontosan. Ha további hullámok alakulnak ki, mert a világ más pontjain esetleg nem olyan jó a védekezési hajlam, mint nálunk, ebben az esetben sajnos lehet, hogy évente vakcináztatni kell majd magunkat, mint például az influenza esetében is történik.

Fel kell lélekben készülni arra, hogy akárcsak az influenza esetében, valószínűleg itt lesz a vírus, és meg kell ismételni az oltásokat bizonyos időszakonként?

Rusvai Miklós: Így van, de főleg a rizikócsoportba tartozó személyeknek, ugyanúgy, ahogyan az influenzánál. Még az ingyenesen rendelkezésre bocsátott vakcinákat is csak a jogosultak 10-15%-a szokta igénybe venni évente az influenza esetében. Én úgy gondolom, hogy egy-két-három év alatt ugyanúgy a koronavírus jelenlétéhez is hozzászokunk. Ez a vírus itt marad velünk, ha most világszinten nézem, még ha éppen Magyarországon az adott pillanatban lejjebb is megy a fertőzöttség. Mindenesetre, aki veszélyeztetve érzi magát, az be tudja oltatni magát, aki pedig úgy dönt, hogy az ő immunrendszere elég erős, annak pedig a továbbiakban sem kell feltétlenül felvennie az oltást.

Szoktuk azt hallani és mondani, hogy nemcsak magunkért van az oltás, hanem a környezetünkért is, másokért is.

Rusvai Miklós: Ez pontosan így van. De azért azt se felejtsük el, hogy most azt szoktuk mondani, hogy pandémia van, tehát egy világjárvány. Ebből előbb-utóbb endémia lesz, tehát nem világjárvány, hanem a lakosság körében folyamatosan itt lévő vírus, anélkül, hogy esetleg súlyos tüneteket okozna. Az ilyen endémiás vírusok, ha terjednek a lakosságban, mindig van olyan ember, akinek éppen az immunszintje alacsonyabb, őt megfertőzik, de betegséget adott esetben nem okoznak, csak immunitást váltanak ki, és így tovább. Az emberek össznépi szinten szinte labdáznak ilyenkor a vírussal, mindig van, aki éppen fogékony, mindig van, akinek éppen az immunrendszere, az immunállapota lejjebb csúszik, ő megfertőződik, nem lesz beteg, de immunizálódik. Megszabadul a vírustól, továbbadja másnak, és így tovább. Tehát ha már egy vírus ott van folyamatosan a lakosságban, akkor nincsenek olyan látványos tünetei, nincsen olyan súlyos betegségokozó hatása, mint amilyen most ennek a vírusnak, amivel először találkozik a szervezetünk. Ha egy részleges immunitás az emberek túlnyomó többségében már kialakult, akkor ilyen súlyos tünetekkel nem kell számolnunk, tehát adott esetben az immunizálódás megtörténik úgy, hogy fertőződünk, de ezt észre se vesszük, és részlegesen már immunisak vagyunk ugyanúgy, mint az influenza esetében, nagyon sokan fertőződnek influenzavírussal is évente, de megszűnt már olyan halálos betegségnek lenni, mint például a spanyolnátha volt 1500 éve.

Azt gondolom, hogy sokan szeretnénk már az endémiás időszaknál tartani.

Rusvai Miklós: Igen, bízunk abban, hogy minél előbb elérkezik.

Gábor-Vígh Vanda