Hello Lányok!
2020-11-25

Ismét Debrecenben a L’Oréal és UNESCO A nőkért és a tudományért díja

Hogyan lehetne hatékonyabb a stroke kezelése, elképzelhető-e egyénre szabott megoldás? – ezekre a kérdésekre adhat választ a „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” idei debreceni díjazottjának kutatása. Dr. Bagoly Zsuzsa az egyik leggyakoribb halálok, a stroke eredményesebb gyógyításának lehetőségeit kutatja.

A díj magyarországi fennállásának 18. évében Dr. Bagoly Zsuzsa lett a hetedik debreceni kutatónő, akinek a hazai akadémikusokból álló zsűri odaítélte a „L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért” elismerést. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A 4 000 000 Ft összdíjazású elismerést minden évben két olyan kutatónő kapja, akik területükön előremutató munkát végeznek, ezt szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni. Idén díjat kapott Dr. Csuka Dorottya is, akinek munkája közelebb vihet minket a célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében.  

Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa) a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, a kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához.

Dr. Bagoly Zsuzsa

Dr. Csuka Dorottya (Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. Dorottya idén a pandémia kapcsán új kutatásokba is belefogott. A már vesebetegségek kapcsán vizsgált komplementrendszer működése a COVID-19 hatására súlyosan sérül, túlaktiválódik. Csoportjával most azt kutatják, a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalálásához.

Az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Idén történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat.

ELKÉSZÜLTEK AZ Y-HÍD LÁTVÁNYTERVEI

Csecsemőt hagytak egy bokorban Szolnokon

DEmedia.hu

Szerző
Hasonló cikkek