Amint azt az eseményen Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban a város megteremtette a lehetőségét annak, hogy a kormány akkori irányelveinek megfelelően Debrecen is a gazdaságfejlesztésre helyezze a hangsúlyt.  Az európai uniós forráskeretből – amely több mint 40 milliárd forint volt – a legjelentősebb részt gazdaságfejlesztésre fordította a város. A déli gazdasági övezetet körülbelül húsz évvel ezelőtt jelölte ki az önkormányzat a debreceni repülőtér déli oldalán, s 2010 előtt az akkori kormányzat nem támogatta a város itteni fejlesztési ambícióit. Így csak a 2014-ben indult európai uniós fejlesztési ciklussal nyílt meg a lehetőség arra, hogy konkrét kormányzati támogatással európai uniós forrásokat használjon fel erre a célra Debrecen. Nem kis felelősséggel járt a városvezetés részéről e döntés meghozatala, ugyanis ez a terület egy mezőgazdasági terület volt, konkrét befektetői igények nélkül. Hittek azonban abban, hogy Debrecenben szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy sikeres legyen, amennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű ipari infrastruktúra áll majd rendelkezésre a városban. Több, mint 4,5 milliárd forintnyi keretösszeget határozott meg Debrecen arra a célra, hogy elkezdje ennek a területnek az infrastrukturális fejlesztését. Jelentős versenyelőnyt jelentett a többi városhoz képest, hogy Debrecennek itt már volt városi tulajdonú, s bővíthető iparfejlesztésre alkalmas területe.  A már említett 4,5 milliárd forint mellett természetesen nagyon jelentős, több milliárdos kormányzati támogatást is kapott a város ennek a területnek a fejlesztéséhez.

Az európai uniós támogatású program program keretei között épült ki az az elektromos kapacitás, amely alapfeltétele volt annak, hogy itt ipari tevékenységet lehessen végezni, s emellett az összes olyan közmű-, gáz-, víz-, csatorna- és informatikai fejlesztés, belső úthálózat elkészülhetett ebből a forrásból, ami a befektetők ideköltözését jelentős mértékben tudta szolgálni. Annak köszönhetően, hogy mindez létrejött, sikerült nagyon fontos befektetési tárgyalásokat megnyerni. Jelenleg a déli gazdasági övezet területe szabályozási szinten 710 hektár, melynek szinte minden négyzetméterét a befektetőknek értékesítette már a város. A Vitesco mellett a Krones, a BHS Trans, a Deufol valósította meg itt már működő beruházásait, zajlik a Semcorp a Halms, az EcoPro építkezése, s a CATL akkumulátorgyár is a terület déli részén fog majd megépülni a következő években. Az első ütem tehát elkészült, de a munkálatok folytatódnak, hiszen a betelepülő új cégek újabb és újabb infrastrukturális igényeket támasztanak. A kormány arra vonatkozó döntései már megszülettek, hogy a következő időszakban a déli ipari övezet mind a víziközművek, mind az elektromos energiaellátás, mind pedig a vonatközlekedési kapcsolatrendszer tekintetében tovább fejlődjön.

Nem volt tehát véletlen a Financial Times 2021-ben Debrecent a világ tíz legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező városa közé sorolta. Nyolc év alatt a hatalmas déli ipari fejlesztési övezetet szinte teljes egészében megtelt, arról nem is beszélve, hogy emellett a város északnyugati részén egy 500 hektáros gazdasági övezet is létrejött, és rövidesen gyakorlatilag az is megtelik. 2025-26-ra a város iparterületei teljes egészében benépesülnek és működő üzemeket tudnak majd felmutatni – természetesen a környezetvédelmi szempontoknak való maximális megfelelés mellett. Ezt követően a városi infrastruktúra nagyon jelentős fejlesztésére lesz szükség, hiszen a gazdaságfejlesztés ütemével a városnak egyéb területeken – az oktatás, a közlekedés, a kultúra területén – is lépést kell tartania.

Pósán László országgyűlési képviselő szerint nehéz elfogultság nélkül beszélni azokról a fejlesztésekről, melyek itt 1998 óta – mióta ennek a választókörzetnek a képviselője – történelmi jelentőséggel zajlottak. Legelők és elhagyott, romos szovjet katonai bázis helyén két és fél évtized alatt egy a XXI. századi iparterület jött létre. Debrecen jól gazdálkodott az ingatlanvagyonával, s a végrehajtott fejlesztésekkel a város az egész ország történetébe beírja a nevét. Mert ilyen volumenű, ilyen rövid idő alatt, ilyen nagyságrendben, ilyen minőségben és nemzetközi mércével mérten is igen jelentős fejlesztésekre nincs másik példa – hangsúlyozta a képviselő. Az elődök hajdan elhatározták, hogy Debrecen legyen „az ország iskolája”, a mostani utódok pedig arról tudnak hasznos tanácsokat adni másoknak, hogyan kell forrást, támogatókat szerezni, ennek segítségével hogyan kell ipart fejleszteni, hogyan kell várost fejleszteni, s hogyan kell mindehhez kellő imázst is teremteni. Ez a munka megsüvegelendő, mert párját ritkítja!

A projekttevékenység keretében a terület telekhatárán - a 47. sz. főközlekedési, Mikepércsi út mellett – kialakításra került két közműudvar, amely biztosítja az elektromos energiát, a gázellátást, a hírközlési hálózatot, a vízellátást, valamint a szennyvízelvezetést.

A 132/22 kV-os elektromos alállomás kapacitása 132 kV-on 15 MVA nagyfeszültségen, illetve 22 kV-on  43 MVA  középfeszültségen. A gáz tekintetében 8 db mérési ponton összesen 10.950 m³/ó áll rendelkezésre, a 3.310 fm hosszon kiépített hírközlési,- és alépítményi hálózat adatátviteli sebessége 2-5 GB/s, a vízellátást 5,2 km hosszú D 400-as PE átmérőjű vezeték, míg a szennyvízelvezetést a Mikepércsi úti I. sz. főátemelőbe bekötött 95 m hosszú D 500-as átmérőjű KD anyagú gravitációs csatornával ellátott szennyvízfogadó akna biztosítja.

A terület megközelíthetőségét a Mandolás és Dobogó utca között összesen 1474 méter hosszon kiépített úthálózat segíti. Az aszfaltozott úttest átlagosan 7,5 méter szélességű, a Halász utcai csomópontban egy 12 méteres belső sugarú, 7 méter széles körpályájú, négyágú körforgalmi csomóponttal.

A Debreceni Repülőtér déli részétől a Mikepércsi úttal párhuzamosan Mikepércs irányában található ipari terület könnyen megközelíthető közúti, vasúti és légi közlekedési eszközökkel egyaránt.

A Déli Ipari Park vezető szerepet kíván betölteni a régióban, amely illeszkedik Debrecen hosszú távú stratégiájához, nemzetközi színvonalú szolgáltatási köre pedig tovább erősíti Debrecen versenyképességét.