A kulturális 3+2 mai vendége: Vörös István zenész

Könyv:

John Steinbeck: Érik a gyümölcs, Édentől keletre. Mind két regény a nagy világválság (1929-1933) utáni időben játszódik. Az emberi küzdés a mindennapi létért, a meg- és fennmaradásért történő harcot írja le. Szinte filmszerűen zajlanak az események. Mi olvasók ott vagyunk az Oklahomából a reményteljes nyugat felé tartó autók, szekerek egyikén. Átérezzük, hogy a mai, többnyire elkényelmesedett világunkban milyen fontosak is az apró örömök az életünkben, pl.amikor a főhős már annak is örül, hogy meleg vízben lezuhanyozhat. Különben Springsteen egy külön albumot írt erről, Tom Joad szelleme címmel.  

Az Édentől keletre egy generációkon átívelő családregény minden emberi jóval és gyarlósággal.

Laurent Obertone műve a Gerilla és a Gerilla 2 - A Barbárok ideje két részes könyv egy kordokumentum. Ugyan a történet fikció, jövő Franciaországában játszódik mégis jelenlegi, közel jövőbeni világunkra ismerünk rá. A könyv elolvasása után elgondolkozhatunk azon, hogy a túlzott szabadelvűség hová vezet, és ha nem vigyázunk mi is arra a sorsra juthatunk. Tanulságos.

Zene: A műfajban sok-sok kedvencem van. Nézzük néhányukat és azt, hogy miért . Tinédzser korom kedvence a Creedence Clearwater Revival volt. Ősi zenekaraimban több dalt is játszottunk tőlük. Ki ne ismerné a Proud Mary, vagy a Who'll Stop The Rain-t.  Egyszerűnek tűnő, ámde nagyszerű dalok voltak ezek, melyből az élelmes, zenei pályára készülő ifjú megtanulhatta a dalírás fortélyait. A progresszív zenekarok közül a King Crimson volt rám hatással. Az a hangszeres technikai ördöngösség, utolérhetetlen hangulatú zord mélység egyedülálló. Több koncertükön is voltam. Hasonlóan hatott rám a korai Genesis is. Egy kis progresszív jazzrock sem maradhat ki, sokáig gyakoroltam John McLaughlin futamait és a Mahavishnu Orchestra korszakalkotó zsenialitását. A ’80-as években figyeltem fel Bruce Springsteen zenei és szövegvilágára és előadói szuggesztivitására. Természetesen sorolhatnám tovább a nagy elődöket, akik nagy hatással voltak rám, és akik zenei értékítéletemet is meghatározták.

Film: Milyen igaz is, hogy egy tanárnak a legfőbb feladata, hogy felkeltse az érdeklődést az általa tanított tantárgyra. Már az általánosban is szerettem a történelmet és mostanság is aktív nézője vagyok a történelemmel foglalkozó tv csatornáknak. A múlt ismeretéből összefügéseket keresek a jelennel. ( Hiszen az emberi mentalitás évezredek óta nem sokat változott. ) Így próbálom kifürkészni a jövő eseményeit. A közelmúltban láttam Sam Mandes rendezőjétől az 1917 című filmet, mely az I.világháború Brit-Német lövészárkaiban kezdődik és tragikus emberi sorsokon átgázolva naturálisan emberközelbe hozva a gyilkolást, hiteles képet nyújt arról, hogy a hatalomvágy hová süllyesztheti az emberiséget.  

A komoly témájú filmek mellet azért a vidámabbak sem maradhatnak el, Piedone összes története megkacagtad, megmosolyogtat.

Képzőművészet: Két évvel ezelőtt a Floridai Sarasotában koncerteztem és kihagyhatatlan volt a St. Petersburgi Salvador Dali Múzeum meglátogatása. Felejthetetlen.

A magyar kortárs festők közül Müller Árpád áll hozzám a legközelebb. Szeretem még Mester István alkotásait, melyek központi témája az idő, mely a művészet alapkérdése.  Mi végre vagyunk itt ezen a földön, mi a mi feladatunk, most és a jövőben.