Véget ért a vívószezon, ami kiválóan alakult a DEAC kardozója, Battai Sugár számára. A kairói felnőtt világbajnokságon egyéniben is szépen teljesített, hiszen a legjobb magyarként a 24. helyen zárt, de a csattanót a csapatban elért arany jelentette. A még mindig csak 19 éves kiválóságnak 2021-ben rendkívül sűrű volt a programja, ugyanis a korosztályos megmérettetéseken is helyt kellett állnia, a sikerek pedig itt sem maradtak el, ennek köszönhetően a junior világranglista élén végzett, és ezáltal összetett világkupa-győztes lett. Az elitnek most már számolnia kell vele, a felnőttranglistán ugyanis a legjobb ötvenbe került.

 Direkt várni akartam ezzel az interjúval, hogy egy kicsit csendesedjen a fokozott médiaérdeklődés irányodba. A világbajnokság óta nem telt el úgy nap, hogy a sajtótól ne hívtak volna engem veled kapcsolatban, most is az M4 Sport stábját várjuk. Hogy bírod ezt a felhajtást?

– Valóban rengeteg megkeresés érkezik, az olimpia után megközelítőleg sem volt ekkora érdeklődés, mint most, de tudom, hogy a siker ezzel jár. A világbajnoki arany nagyon jót tett a lelkemnek, feldobott, szóval bírom a strapát, szívesen állók a média rendelkezésére. Hamarosan úgyis megyek a családdal nyaralni Görögországba, akkor lesz időm kipihenni magam.

 A kairói utazás előtt kitűztél bármilyen célt magad elé?

– Nem szokásom, mert ez csak nyomást tesz rám, és eléggé befeszülők tőle, viszont egyéniben a hatvannégyes táblát el akartam érni mindenképpen. Ez sikerült is, sőt utána még egy asszót nyertem, ám a nyolcaddöntőbe jutásért kikaptam.

 Méghozzá Caroline Querolitól, akit viszont a csapatdöntőben legyőztél. Utólag nem érzed úgy, hogy egyéniben is meg lehetett volna fogni őt?

– Az volt a gond, hogy még sosem vívtam vele, és meg tudott lepni. Tapasztaltabb volt, a jó lábmunkája kicsit megfogott. A vége felé éreztem rá, el is kezdtem feljönni, de akkor már késő volt. A csapatverseny során viszont kamatoztattam az egyéni asszót, tudtam, mire számíthatok ellene, miként vívjak, és ezúttal sikerrel jártam.

 A döntőben a franciák számítottak favoritnak, de mindenkit megleptetek.

– Egész nap fokuszáltak voltunk, csapatként vívtunk. Amikor megnyertük a spanyolok elleni elődöntőt, úgy mentünk neki a finálénak, hogy tudtuk, a legrosszabb esetben vb-ezüstérmesek vagyunk, amivel már önmagában túlteljesítettük az elvárásokat. Tisztában voltunk vele, hogy a franciák nagyon erősek, de nem volt veszítenivalónk, így bátran odaálltunk, felszabadultan vívtunk, ez volt a siker egyik kulcsa. Hatalmas élmény, hogy ezt elértük, ennél csak az olimpia nagyobb verseny. Még mindig nehéz felfogni. Ugyanúgy dolgozunk tovább, és reméljük, hogy még sok ilyenben lesz részünk. Köszönöm a DEAC-nak és a szurkolóknak a támogatást, sokat jelentett!

 A párizsi olimpia már csak két év.

– Foglalkoztat is bennünket, hiszen jövőre már elkezdődnek a kvalifikációs versenyek, mindent megteszünk a kijutás érdekében. Ez a világbajnoki siker nagyon jól jött nekünk önbizalom szempontjából, ráadásul a ranglistán a harmadik helyre léptünk föl, innen kezdhetjük a következő szezont, ami sokat számít.

Nyugodtan kijelenthetjük, egyáltalán nem unatkoztál ebben az évben, hiszen nemcsak a felnőttek között, hanem a korosztályos versenyeken is rendre helyt kellett állnod…

– Nagyon sűrű volt az év, és ugyanez lesz jövőre is. Ugyanakkor ennek örülök, hiszen például a juniorok között világkupát nyertem, és az ilyen sikerek mindig adnak egy lökést, önbizalmat a felnőttversenyekhez.

Az edzések, az utazások, a versenyek mellett ott volt az iskola is. Érettségi előtt álltál, de ezt is megoldottad. A folytatásban sem várható nyugodtabb időszak, úgy hírlik, a Debreceni Egyetem hallgatója leszel.

– Így van, szeptemberben már kezdek a Gazdaságtudomány Kar rekreáció és életmód szakán. A DEAC és az egyetem vezetése nagy támogatást nyújt az egyéni tanrend kialakításában, így az órákat, az edzéseket és a versenyeket össze tudom majd egyeztetni. Minden adott, hogy zökkenőmentes és hasonlóan eredményes, vagy még eredményesebb legyen a következő szezon. Ennek rendelek alá mindent.
 

Nyitrai Daniella

Fotók: Derencsényi István