Az eszközzel bárki nyolcvan évesnek érezheti magát, így az AGNES (Age Gain Now Empathy System) az empátiát és az időskori fizikai állapot jellemzőinek megértését segíti elő.

A Massachusetts-i Műszaki Egyetem AgeLab részlegén az emberi öregedés folyamatát vizsgálják, de nem pusztán a jobb megértés érdekében, hanem kifejezetten praktikus célokból: az eredményeket az idősebbek életminőségének javítására használják fel hétköznapi alkalmazások során. A fogyasztóközpontú rendszerrel az idős korral járó kihívásokat veszik górcső alá és találnak rájuk megoldásokat, üzleti partnerekkel és kormányzati szervekkel együttműködve, a kutatások pedig már 1999 óta zajlanak a laboratóriumban.

Egyre tovább élünk

Ahogy az MIT írja, a születéskor várható élettartam az elmúlt száz évben jelentős mértékben növekedett: az 1900-as évek elejének statisztikáival összehasonlítva ma már átlagban akár 30 évvel tovább élhetnek az emberek. A Berkeley Egyetem adatai szerint 1900-ban az amerikai férfiak átlagos várható élettartama 46,3 év volt, a nőké 48,3, de 1998-ra ez 73,8-ra és 79,5-re emelkedett. Az Our World in Data térképe látványosan mutatja a ma is jelentős különbségeket a világ különböző országai között: míg a fejlettebb régiókban hetven év fölött, de sok helyen nyolcvan vagy kilencven évet is eltérő szinten áll a várható élettartam, addig 50-60 év közötti várható élettartam már csak az afrikai országok lakosságára jellemző. Magyarországon az 1960-as évekbeli 68 évről 2015-re 75,7-re nőttek a számok.

Hosszabb élet, több probléma

A hosszú élet azonban olyan problémák kialakulásával jár, amelyeket kifejezetten az időskor hoz magával és ez megnehezítheti a plusz évek tartalmas kihasználását, nem véletlenül kutatja annyi cég, intézmény és magánemberek is az öregedéssel járó testi folyamatok visszafordításának lehetőségeit.

Hogyan töltjük el és hogyan hozzuk ki a legtöbbet a hosszú élettel kapott 30 éves bónuszunkból?

- teszi fel a kérdést az AgeLab és a kutatói erre a feladványra próbálnak választ találni a programok során.