Kiadták a Galvani híd építési engedélyét, és az jogerős is lett, ezzel négyéves tervezési munka zárult le. Ilyen lesz Budapest új hídja.

Az építési engedély jogerőre emelkedéséről Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára számolt be Facebook-oldalán, vette észre a Portfolio.

Mint írta, a városmagtól délre elterülő felhagyott, ám jó közlekedési adottságokkal rendelkező csepeli, ferencvárosi és dél-budai rozsdaterületek a város igazi aranytartalékai. A Galvani híd vonalában tervezett, Dél-Budát, Dél-Pestet és Észak-Csepelt összekötő

új Duna-híd hozzájárul a belváros forgalomcsillapításához, közvetlen kapcsolatot teremt a déli városrészek között, és rövidíti az utazási időt.

Ha megépül, egy fél évszázados álom válik valóra: a Galvani híd 1985-ben került be a hivatalos fővárosi városrendezési tervekbe. 2018-ra állt elő az a kedvező állapot, hogy egyszerre volt meg a szükséges forrás, politikai szándék és egyetértés (a szakma, a főváros, a kormány és a kerületek között), hogy nekifogjunk a tervezésnek. A tervezésre kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázaton igazi világsztárok indultak. A nemzetközi zsűri végül hosszas mérlegelés után az angol–holland sztárpáros iroda: a Buro Happold és a UNStudio terve mellett tette le a voksát. Magyar partnerük a CÉH Zrt. lett, írta Fürjes.

A tervezés teljes költségét, 4,5 milliárd forintot a kormány vállalta magára. A híd

• több mint 50 ezer autóval csökkenti naponta a belvárosba özönlő autók számát, hozzájárul a belvárosi hidak és főutak forgalomcsillapításához.
• a szomszédos városrészek (Dél-Pest, Dél-Buda, Csepel) között új közlekedési kapcsolatot hoz létre: villamos is átrobog majd rajta, de kerékpáros- és gyalogosközlekedésre is lesz lehetőség.
• Budapest új, városias jellegű körútja jön létre bicikliúttal, fasorral, szintbeli csomópontokkal, ami az M1/M7 és az M5-ös autópálya bevezető szakasza és az Üllői út között hoz létre közvetlen kapcsolatot.