A második tudományos munkákra szánt modul is megérkezett a Tienhóhoz, az űrállomás központi egységéhez, ezzel a Tienkung elérte (egyelőre) teljes nagyságát.

A Tienkung Kína első olyan űrállomása, amelyet nem csak átmeneti időre, hanem állandó használatra szánnak:10-15 éves élettartama miatt valószínű, hogy túléli az ISS-t is. A Nemzetközi Űrállomás a tervek szerint 2030-ig marad szolgálatban, amennyiben addig biztonságosan meg lehet oldani az üzemeltetését, majd három Progressz vagy Cygnus teherűrhajó segítségével 280 kilométeres magasságba vezetik, 2031 elején pedig kontrollált körülmények között a Csendes-óceánba irányítják azon darabjait, amelyek nem égnek el a légkörben, legalábbis ez a terv a NASA januárban publikált jelentése szerint. Addigra a magánűrállomások átvehetik az ISS funkcióját, így lehetőség nyílik az űrbeli kutatások és tudományos munkák folytatására a jövőben is, de ezek a tervezett állomások még nem kezdtek el megépülni, a kínai űrállomás viszont már az idei év végére készen állhat a teljes körű használatra.

Jelenleg a Tienkung, ha még nincs is teljesen készen, de a modulok tekintetében elérte végső formáját, miután tegnap a második tudományos modul, a Mengtien is megérkezett és sikeresen dokkolt a Tienhóhoz. A július végén csatlakozó Ventiennel és a központi egységgel együtt így az űrállomás teljes nagyságában felépült, a továbbiakban a jelenleg a fedélzeten tartózkodó legénység és az őket nemsokára leváltó Sencsou-15 küldetés űrhajósai már a beüzemelési munkákkal foglalkoznak majd.

Kína legerőteljesebb hordozórakétájával, a Long March-5B rakétával az űrbe szállított Mengtienen a tudományos kísérletek már most elkezdődnek, de egyelőre csak a kínai taikonauták részvételével, azonban a kínai űrügynökség tervei szerint később az űrállomást megnyitják a nemzetközi együttműködés előtt is. A Nature korábbi beszámolója szerint legalább 1000 tudományos kísérletnek ad majd helyet az állomás, és a munkákat nem csak kínai űrhajósok végzik majd, hanem 17 nemzet összesen 23 intézményének kutatói.