A 18 éves Cicciolinát Katicabogár néven szervezték be - A bútorokat is bepoloskázták a Kádár-kori night clubban

A szocialista night clubként működő Sole Mióban rengeteg vendéget lehallgattak.

A szocialista éra alatt a luxusszállodák vendégeit a titkosszolgálatok szemmel tartották, ám ezzel az utazók többsége tisztában is volt, így meglehetősen diszkréten viselkedtek és beszéltek az épületekben. A night clubok kötetlen világában azonban a titkokra hamarabb fény derült.

A rendszerváltás előtt az állami „hárem”, a hivatalosan szobalányokként, pincérnőkként dolgozó kurtizánok feladata volt szóra bírni a gyanús személyeket, a diplomatákat, és kideríteni, milyen céllal érkeztek valójában, bevetve minden csáberejüket. A 18 éves Staller Ilonát, azaz Cicciolinát Katicabogár néven szervezték be, hogy szépségével levegye lábukról az utazókat - derül ki Kordos Szabolcs Egy város titkai - Budapesti legendák - legendás budapestiek című kötetéből.

A Sole Mio night club története

Mivel a luxusszállókban működő besúgótevékenység egyre egyértelműbbé vált a valóban titkos küldetés miatt érkezők számára, 1967-ben egy intimebb profilú bár létrehozását kezdeményezte a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnöksége. Amint az Ungváry Krisztián és Tabajdi Csaba Budapest a diktatúrák árnyékában című könyvéből is kiderül, a projekt az Ámor Háza fedőnevet kapta.

Az 1968-ban a Sánc utca és a Hegyalja út sarkán megnyitott Sole Mio bár a korabeli közlemények tanúsága szerint déltől hajnali négyig működött, kissé drága belföldi és külföldi italokkal mulathattak az érkező emberek. Természetesen a kádári titkosszolgálat mindent látott és hallott, ami itt zajlott.

Még a bútoroknak is füle volt: lehallgatóberendezések voltak erősítve az asztalokra, pultokra, de a szobákat is bepoloskázták. Ezekben az évtizedekben a bútorokra szerelhető, Botond nevű, magyar fejlesztésű poloska nagyon kedvelt volt a kémek feltérképezésében, itt is alkalmazhatták.

A bár fenntartása rengeteg küzdelem árán folyt, a technikai háttér nem volt végig adott, és a dolgozók körében is hamar kiderült, ki a beépített személy, az alkalmazottak pedig akár egymással is összegabalyodtak. A ház célját ráadásul olyannyira próbálták titokban tartani, hogy a városi tanács sem tudhatott mindent róla, így az erkölcstelen hely bezárását követelték. Végül 1972-ig működött a tervezett formában, majd a titkosszolgálati ügynököket elköltöztették.

Az aktákat 1996-ban egészen 2052-ig titkosították az érzékeny személyes adatok miatt, a történészek adatai alapján azonban a bár 1972-es bezárásáig 266 vendég megfordulhatott a szórakoztatóegység panziójában. A hely később is diszkóként, vendéglőként üzemelt, sőt jelenleg is night club és sztriptízbár működik az épületben.