Mark Zuckerberg finanszírozta szupernövények harcolnak az üvegházhatás ellen

Mezőgazdasági növények segítségével kötné meg a légkörbe kerülő szén-dioxidot a Nobel-díjas amerikai kutató, Jennifer Doudna és az általa vezetett kutatócsoport, amelynek projektjét a Facebook-alapító milliárdos üzletember is komoly összeggel támogatta.

Az üvegházhatás és a globális felmelegedés világunk egyik legnagyobb és legaktuálisabb problémája, azonban egyelőre átütő megoldást senkinek sem sikerült találni rá. 

Egy újonnan indított kutatás azonban áttörést eredményezhet, ugyanis az Innovative Genomics Institute (IGI) nevű kutatócsoport a CRISPR nevű génszerkesztési technikával pörgetné fel a növények szén-dioxid-megkötő tulajdonságát, hogy azok segítségével csökkenteni lehessen az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét a légkörben – számol be az új kutatásról az MIT Technology Review.

A CRISPR/Cas9 génszerkesztési módszert kitaláló amerikai kutató, Jennifer Doudna a módszer megalkotásáért 2020-ban kémiai Nobel-díjat kapott, a nemrég általa elindított kutatócsoport pedig komoly támogatásban is részesült már a projekt kezdete óta, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan alapítványa 11 millió dollárt adományozott a karbonfaló növények létrehozásán dolgozó kutatócsoportnak.

Nem lesz egyszerű dolga a kutatóknak, ugyanis több szakember is évek óta azt kutatja, hogyan lehetne a levegőben lévő szén-dioxidot semlegesíteni, ezzel együtt pedig csökkenteni az üvegházhatás kialakulását, azonban nem mindenki a szupernövények segítségével képzeli el a klímakatasztrófa elkerülését. Közvetlen légtisztításos módszert alkalmazna több nagy cég és kutatócsoport is, köztük a New York-i Global Thermostat, a kanadai Carbon Engineering vagy a svájci Climeworks is ettől a módszertől várna megoldást.

A haszonnövényekben bíznak

A kutatócsoport növényekkel, azon belül is haszonnövényekkel képzeli el a megoldást. Ugyan a fák többsége évtizedeken vagy évszázadokon keresztül képes megkötni a szén-dioxidot, mivel a gabonafélék sokkal gyorsabban nőnek, így az azokon való tesztelés is sokkal gyorsabb, ami az egyik legfontosabb tényező, ha klímavédelemről beszélünk. 

A kutatók munkájának elsődleges célja a növényeknél az lesz, hogy úgy nyúljanak bele a fotoszintézis folyamatába, hogy azok sokkal gyorsabban tudjanak növekedni. Az enzimek megváltoztatásától a kutatók azt remélik, hogy a növények számára nem lesz szükséges a növekedéshez semmiféle mellékreakció, pláne nem olyan, amely szén-dioxidot termel.

Nem ez azonban az egyetlen része a kutatásnak, ami megoldást igényel, ugyanis a növényekben megkötött szén a legtöbb esetben visszakerül a levegőbe, mivel vagy a talajban lebomlik, vagy az emberek és az állatok megeszik azokat. Emiatt legalább olyan fontos a szén talajban tartása, mint a fotoszintézis folyamatába való beavatkozás, ezért a kutatók a növényeket sokkal hosszabb gyökérrel ruháznák fel, így az elpusztulásukkal sem jutna a felszínre a szén. A másik opció az, hogy a módosított növényekből bioolaj vagy bioszén is készíthető, amelyet mélyen a föld alá lehet szivattyúzni tárolás céljából.

Ez nem könnyű, de elfogadjuk a kihívást. Reméljük, hogy amikor az éghajlatváltozásról beszélünk, a növények, a mikrobák és a mezőgazdaság valójában a megoldás részei lesznek, nem pedig a problémáé

– mondta Brad Ringeisen, az IGI ügyvezető igazgatója.

Az Innovative Genomics Institute kezdeti kutatásai a rizsre összpontosítanak, de bíznak benne, hogy hamarosan olyan növények génjeit is képesek lesznek hatékonyan megváltoztatni, mint a cirok, amely rendkívüli kihívás, de úgy vélik, nincs vesztegetni való idejük.