Sok éve, az Indian Motorcycles akkori új modellje kapcsán utaltam már a híres új-zélandi sebességrekorder, Herbert James (Burt) Munro igaz történetére.

Akkortájt persze ráklikkeltem én is egy cikk clickbait címére, előzékenyen eleget téve a címadó marketing céljainak:

„36 évvel halála után Burt Munro sebességi világrekordot döntött a »Leggyorsabb Indian« nyergében.”

Ráadásul a sajátját! Ahogy látjátok, a címet le is koppintottam ízibe. ClickWar az ClickWar!

A harsány címben megbújó ellentmondást pedig nem Burt reinkarnációja oldotta fel, hanem egy egyszerű számítási hiba, melyre Burt fia, John jött rá, lapozgatva a megsárgult mérési eredményeket. Azon a bizonyos napon, ’67 augusztusában, ott a boneville-i sós mederben a papa északi irányban 297,198 km/h, déli irányban pedig 295,191 km/h sebességet ért el. Ennek pedig az átlaga bizony 296,195 km/h, nem „csak” 295,191 km/h, melyet rekord címén bevéstek a korabeli dokumentumokba. Ennyi. Nem bonyolult két számot összeadni és aztán elosztani kettővel, de ez akkor és ott, ezek szerint nem sikerült. Valószínűleg sókristályok kerülhettek az átlagos átlagoló ájfónjába…