15 éves csúcsot döntött meg a lakásárdrágulás az EU-ban, Magyarországon visszafogottabb volt a növekedés. A hazai árak kiegyensúlyozottabb, de emelkedő pályára álltak, ez egyszerre jó hír az eladóknak és a vevőknek is.

Másfél évtizedes rekordot döntött a lakásdrágulás az EU-ban, a magyar lakásinfláció viszont alacsonyabb, írja az ingatlan.com közleménye az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozva. A különböző országok lakáspiacain azonban jelentés eltérések láthatóak.

Az uniós országokban 2021 júliusa és szeptembere között a második negyedévhez képest 3,1 százalékkal nőttek az árak, az eurozóna lakásai pedig 3,3 százalékkal drágultak. Hasonló mértékű drágulási ütemre a 2005 óta vezetett Eurostat-adatsorban nem volt példa. A rekordértékben szerepet játszanak a koronavírus-járvány és az európai gazdaságban megjelent inflációs nyomás is.

A legnagyobb drágulás Csehországban történt, ahol több mint 7 százalékkal drágultak a lakóingatlanok. Majd Hollandia és Litvánia következik 5,9 és 5,4 százalékos negyedéves drágulással. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet az átlag alatti, 2,9 százalékos negyedéves áremelkedéssel. A visegrádi országok közül Szlovákiában 4,7 százalékos, Lengyelországban pedig 2,6 százalékos áremelkedés történt.

2021 júliusa és szeptembere között éves szinten 9,2 százalékos drágulást mért az Eurostat az EU-ban, ami szintén 15 éves csúcsnak felel meg.

Csehországban 22 százalékkal, Litvániában 18,9 százalékkal, Észtországban 17,3 százalékkal nőttek árak. Magyarország a 12,6 százalékos eredményével már csak a középmezőnyben foglal helyet.

Egész éves viszonylatban a 2020-as adatok a legfrissebbek, ahol az EU és az eurozóna előző évhez képest mért 5,2 és 5,5 százalékos lakásdrágulása szintén nagyobb mértékű a magyarországi 4,9 százaléknál.