Miközben Glasgowban, az ENSZ klímacsúcsán (COP26) a világ vezetői arról tárgyalnak, hogy mit tegyenek a klímaváltozás lassítása érdekében, a bolygón jó néhány olyan ország van, amelynek már az is kevés lenne, ha holnaptól egyetlen köbméternyi károsanyag sem távozna a légkörbe.

Egyes országokat egyszerre fenyeget a szárazság, illetve a heves esőzések és áradások, a mezőgazdasági művelés ellehetetlenül, milliók éheznek, de olyan ország is van, amely a földdel, pontosabban a vízzel válhat egyenlővé, ha nem tudunk megálljt parancsolni az ember által beindított folyamatoknak.

A cikkben felsorolt öt ország mindegyikére jellemző, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának elhanyagolható része esik rájuk, mégis ők szenvednek leginkább a globális felmelegedés hatásaitól. Persze – sajnos – könnyedén választhattunk volna öt másik országot is, de az itt tárgyalt öt ország példája képet ad arról, hova juthatunk, ha nem cselekszünk időben.

Csád

Az észak-déli irányban Líbiától egészen Közép-Afrikáig elnyúló Csád a világ legreménytelenebb sorsú országainak egyike. Az ENSZ emberi fejlettségi rangsora (UNDP Human Development Index Ranking) szerint 189 ország közül a 187-ik, csak a vele szomszédos Közép-Afrikai Köztársaság, illetve Niger van rosszabb helyzetben. Az országban a Boko Haram és más terrorszervezetek is jelen vannak, illetve folyamatosak a harcok a kormány megdöntéséért küzdő felkelők ellen. Az országot 1990 óta vezető elnök, Idriss Déby idén áprilisban egy a felkelőkkel vívott csata közben vesztette életét, azóta fia ül az elnöki székben.

A HÁBORÚS HELYZET ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI EGYMÁST ERŐSÍTVE TESZIK EGYRE KILÁTÁSTALANABBÁ A CSÁDI EMBEREK ÉLETÉT, ENNEK ELLENÉRE AZ ORSZÁG HATALMAS NÉPESSÉGROBBANÁST ÉL MEG.

A most nagyjából 16 milliós lakosság a század végére több mint 60 milliósra, négyszeresére nőhet. Csádban az egyik leggyorsabb a globális felmelegedés: a világátlagnál itt másfélszer gyorsabban növekszik a hőmérséklet. Csád északi részén a Szahara sivatag található, középső része a Száhel-övezetbe tartozik, déli része pedig már az afrikai szavannák vidéke. Középen, nyugaton található a Csád-tó, amelyről az ország a nevét kapta, és amely egykor Afrika legnagyobb tava volt, de az 1970-es évektől sújtó szárazságoknak és a rossz vízgazdálkodásnak köszönhetően területe hatvan év alatt 90 százalékkal zsugorodott. Az egykor négy ország – Niger, Nigéria, Kamerun, Csád – határán elhelyezkedő tavon ma már csak Kamerun és Csád osztozik.

De nemcsak a szárazság, az időnként jelentkező heves esőzések és a nyomukban jelentkező áradások is súlyos problémát jelentenek az országban. 2020-ban rekordmennyiségű eső esett az országban, az áradások az ország 23 tartományából 20-at és mintegy 388 ezer embert érintettek, akik lakóhelyük elhagyására kényszerültek. Termőföldek váltak művelhetetlenné és több ezer szarvasmarhát sodort el a víz, 2021-ben pedig az elmúlt kilenc év legrosszabb mezőgazdasági szezonja volt, minek következtében súlyos éhezés sújtja az országot. A háborús feszültségek miatt a korábban megszokott belső vándorlás is egyre nehezebbé válik, így a csádiak még kevésbé tudnak védekezni a klímaváltozás hatásai ellen. Az országban 5,5 millió embernek, az ország majdnem egyharmadának lenne azonnali humanitárius segítségre szüksége; különösen a gyerekek szenvedik meg a pokoli körülményeket.