Ki vagy mi ölte meg kegyetlen módon 1959-ben kilenc tapasztalt hegymászót a Gyatlov hágón?  Az oroszországi Urál hegységben lezajlott dráma mai napig foglalkoztatja az embereket és a kutatókat. A hegymászókat a jeti vagy földönkívüliek végezték ki? Egyik sem? Inkább egy félresikerült KGB manőverről van szó? Bizonyos jelek ez utóbbira utalnak egy a témában jól informált bennfentes szerint. De valóban ez a megoldás?

A képeket mintha egy horrorfilmből vették volna. Behavazott hegyi tájon, távol minden civilizációtól, egymástól száz méterre kilenc holttest fekszik szétszóródva. Mindegyik borzalmas állapotban. A bőrük feketés barna az arcuk alig felismerhető. Az egyik halott nőnek hiányzik a nyelve egy másik áldozatnak a két szemgolyója. Ugyan a tél közepén történt az eset a halottakon alig volt ruha, néhányuk csak alsó neműt és zoknit viselt. A ruhájuk egy részén radioaktív szennyeződést mutattak ki, mint ez később kiderült. Mind a mai napi rejtély mi történt azon az 1959 február eleji napon ezer méter magasban az Urál hegységben. Az egész feltételezhetően privát síkirándulásnak indult. A csoporthoz többnyire a szverdlovszki műszaki főiskola diákjai tartoztak és az Otortyen hegyet akarták megmászni. Mindannyian a legjobb hegymászó minősítéssel rendelkeztek. Összesen tízen indultak el 1959 január 25-én Igor Gyatlov vezetésével, akiről később a szerencsétlenség helyét elnevezték. A csapathoz tartozott Zinajda Kolomogrova, Ludmila Dubinyina, Alexandre Kolovatov, Rustem Szlobodin, Georgij Krivonicsenko, Jurij Dorosenko, Nikloaj Thibeaux-Brignolle, Szemjon Zolotarjov és Jurij Jugyin. Ez utóbbinak betegség miatt az indulásnál fel kellett adnia a túrán való részvételt. Reumától szenvedett és olyan nagy fájdalmat érzett az ízületeiben, hogy visszafordult. Így kilencen vágtak neki az útnak. A sítúrát eredetleg a rádiómérnök hallgató Igor Gyatlov szervezte

. Az volt a terv, hogy sítalpon mennek fel Otortyen hegyre. Vonattal utaztak Ivgyelbe, ahonnan teherautóval mentek tovább a világtól elzárt kis faluba Vizsajba. Itt vettek élelmiszert az útra és még az éjszakát is itt töltötték. Ekkor tért haza Jugyin. Másnap kezdték meg a túrát.Naplójuk szerint január 31-én érkeztek a hegyvidék pereméhez, ahol rosszra fordult az idő. Sok bolyongás után a Halat Szlaj lábánál táboroztak le, aminek a neve lefordítva „Halálhegyet” jelent. Úgy állapodtak meg, hogy a túra végén Gyatlov táviratot küld a főiskolára. Azzal számoltak ez február 12 körül fog megtörténni. De nem jött üzenet.