Nos... nem volt könnyű összeszednem a gondolataimat a múlt heti történésekkel kapcsolatban, de következzen egy kis összefoglaló - részben szubjektív, részben objektív egyéni meglátások következnek. Előre is köszönöm az acsargó kommentháború mellőzését az illetékeseknek, nem vitaindítónak szánom ezt a posztot!l

Sokadjára is hatalmas köszönet a Csapdának az újbóli lehetőségért - a 2012-es és 2013-as bulik is hatalmas élmények voltak, de itt most egy olyan hangulatos koncertnek lehettem szem és fültanúja, illetve résztvevője, ami tényleg ritka (főleg manapság)! Régen láttam ennyire lelkes közönséget és - bár eléggé más zenei közegben mozgok - nagyon sok ismerőssel találkoztam a két nap alatt, főleg a koncert helyszínén, illetve (remélem hosszú távú) új kapcsolatok is köttettek a buli közben.

De ami a legfontosabb, hogy bár 1989 óta követem a Csapda sztorit, most megint sikerült belelátni pár részletbe, ami egyrészt mindig is érdekelt, másrészt kifelé esetleg valamiért máshogyan jöhet le, máshogyan állítják be, stb., stb. Nem szeretném a fogadatlan prókátor szerepét betölteni és nem is mennék bele a részletekbe, de amit én most tapasztaltam, az szerintem a legtöbb emberben megváltoztatná a sokszor szimplán megalapozatlan, rosszindulatú pletykákból fakadó előítéleteket.

Én most is 'csak' egy profi zenekart és stábot láttam, ami 32 év után is olyan erővel, alapossággal és bizonyítási vággyal dolgozik egy-egy koncerten, mintha most készülnének életük első nagy saját koncertjére. És ez a céltudatosság, felkészültség, a mentális és fizikai rákészülés, valamint az általam megtapasztalt hozzáállás nagyon emberközeli és példaértékű. A két nap alatt ismét rengeteget tanultam és ezért hálás vagyok, hangsúlyoznám, hogy ez az érzés 'műfajfüggetlen', úgy, ahogy van! Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy sokadjára ekkora tömeg előtt állni finoman szólva ritka dolog egy Underground zenész életében, ezek szintén életre szóló élmények.

Nem szeretnék téríteni - mint írtam nemrégen, nekem értelemszerűen főleg az első évtized a kedvenc érám - és nem vagyok elfogult még ezen történések után sem, a legkedvencebb zenekaraimtól sem fogadok el mindent, azaz tudok objektív lenni. De igenis büszke vagyok erre a pályafutásra és azért meg nagy respekt, ha valakik bátran bevállalnak olyat, amiért már előre tudhatóan kapni fogják a negatív kritikákat ezerrel, azaz pont hogy nem biztonsági játék a dolog. Ez akkor is respektálandó, ha én, vagy Te vagy akárki máshogyan gondolunk vagy képzelünk el sok dolgot - nem vagyunk egyformák, mindenki a maga zenekaráért és sztorijáért felelős és pont. Ismétlem, nem szeretnék meggyőzni senkit, az is már bőven elég lenne, ha emberi módon fogalmazná meg mindenki az észrevételeit, esetleges kritikáját és nem elvakult, agresszív módon, minden valódi, hiteles infó és/vagy alap nélkül.

Én mindenesetre köszönöm még egyszer Lukács Lacinak, Fejes Tominak és Sidinek ezt a két napot, valamint minden eddigi élményt. Kívánok még legalább ennyi születésnapot a zenekarnak !

Üdvözlet és ölelés Mindenkinek, akivel összefutottam a két nap alatt, felsorolni is nehéz lenne a sok nevet ! Sajnos kevés képet csináltunk, de bepótoljuk előbb-utóbb mindenkivel! Üdv és Fém !

(Fotók: Tankcsapda, CSLP Rocks, Kovács Levente, Szabados Tibi Photography, Bauer Attila, Zahorán Csaba, saját archívum)