Ágnes Vanilla a 2000-es évek egyik legismertebb énekesnője volt itthon, évekig vezette a toplistákat, koncertezett, verseskötetet adott ki, de évek óta egyáltalán nem hallani róla. Mi történt vele?

Számomra mindig is volt valami különleges Ágnes Vanilla megjelenésében: nem önmagában a magas, karcsú alakja és hosszú, szőke haja, hanem ahogy megjelent, abban mindig volt valami éteri, amit tovább erősített az, amikor megszólalt.

Mielőtt Frenyó Ágnest Ágnes Vanillaként megismerhettük volna, a Message nevű zenekarban énekelt, amit 16 évesen alapított. Első slágere, Az örök nyár című száma hatalmasat robbant 1999-ben, és pillanatok alatt megismerte az egész ország. Nem volt olyan popzenét sugárzó rádió és televízió Magyarországon, ami ne játszotta volna a számait, rendszeresen koncertezett, a karrierje egyértelműen felfelé ívelt.

Később aztán elhagyta a Vanilla művésznevet, maradt az Ágnes, és ezzel együtt a komolyabb hangvételű, tartalmas zenék. Sokan szerettük különleges hangját, amit akkor is felismertünk, ha egy adott zenét még nem hallottunk tőle. Az énekesnő a számait maga írta, a szövegeinek – néhány más előadóval ellentétben – mély tartalma is volt.

Ágnes nem tartozott az átlagos énekesnők közé: a zene mellett az irodalom is érdekelte, imádta a verseket, és az interjúira visszaemlékezve is egyértelmű volt, hogy sokkal több van benne számos popelőadónál, így nem is volt olyan meglepő, amikor megjelent saját verseskötete. Már csak azért sem, mert 11 éves kora óta írt verseket, Rajongott József Attiláért és Radnóti Miklósért, lemezeket is kiadott a költők megzenésített költeményeivel.