Kisteleki István hívásának nem tudott nemet mondani. Az MLSZ korábbi elnöke, a jelenleg harmadosztályú, de az NB II-be igyekvő BVSC szakmai igazgatója benne látja a siker kulcsát. A korábbi 20-szoros válogatott középpályás két és fél év után irányít újra felnőtt csapatot és beszél magánélete legmélyebb időszakáról, arról, hogyan rángatta ki magát a gödörből és miképp változott meg a futballról alkotott véleménye. Munkamániás edzőnek tartja magát, aki a legapróbb részletekre is figyel. Angliában tanul és nem tartja véletlennek, hogy a korosztályából többen ma már komoly pozíciót töltenek be a hazai vagy éppen az európai futballban. Interjú Buzsáky Ákossal, a BVSC vezetőedzőjével.

Két és fél évig szinte semmit nem lehetett rólad hallani. Most te vagy a BVSC vezetőedzője. Meglepett a felkérés?

– Számítottam rá, hogy lesz majd megkeresés, de azt nem gondoltam, hogy idén nyáron – kezdte Buzsáky Ákos, a csakfoci.hu-nak. – Amikor Kisteleki István felvette velem a kapcsolatot már a felkészülés közepén jártak a csapatok. Természetesen nem gondolkodtam a válaszon. Ugyan felnőtt csapatnál valóban nem dolgoztam egy ideje, de folyamatosan tanultam, Angliába járok edzőképzésre, a Grund FC-nél fiatalokkal foglalkoztam, képeztem magam, hogyha eljön ez a pillanat, készen álljak a feladatra.

ár éve volt egy nagyon kemény időszakod, amikor szenvedélybetegségről, családi gondokról és üzleti problémákról beszéltél. Mennyire volt nehéz ebből a gödörből kimászni?
– Nem könnyen, de megcsináltam. Volt egy szép karrierem, álmaim, amelyek nagy része teljesült. Önerőből, magyar játékosként eljutottam a Premier League-be, ami hatalmas tett. Volt egy üvegkastélyom, amit szépen építgettem, berendeztem, aztán egyszer csak összetört. Egészen addig sebezhetetlennek hittem magam, de aztán rájöttem, hogy ugyanolyan törékeny vagyok, mint az én kis kastélyom.

KELLETT EGY KIS IDŐ, HOGY RÁDÖBBENJEK, NEM A KARRIER, NEM A FUTBALL A LEGFONTOSABB AZ ÉLETBEN, ENNÉL VANNAK SOKKAL FONTOSABB DOLGOK IS. EZ A FELISMERÉS SEGÍTETT ABBAN, HOGY VISSZABILLENJEK A NORMÁL ÉLETBE.