MegMinden
2021-06-12

Kis foci Eb-történelem.

(port.hu)

„Ilyen se volt még” - Dolgok, amiket nem biztos, hogy tudtál a foci Eb-ről

Idén nyáron rendhagyó labdarúgó Európa-bajnokságot rendez az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA). Eleve ott kezdődik, hogy a 2020-as EB a covid miatt csúszott egy évet. Kis foci Eb-történelem.

Ilyen se volt még, ezúttal nem egy ország, hanem az egész kontinens, pontosabban városok rendezik a nagy seregszemlét. Így tehát nem egyetlen országban lesz majd Eb-láz, hanem az egész kontinensen, pontosabban a rendező városokban.

Ez a forma, mármint

az Európa-bajnokság intézménye egykor mindössze négy csapat részvételével zajlott, nem volt ez más, mint egy európai foci Final Four.

Az első Eb döntőjében a Szovjetunió hosszabbítás után nyert Jugoszlávia ellen, a fiatalabbak kedvéért ez akkor két sok nemzetiségű szocialista ország volt. A balkáni állam volt a rés a pajzson, hiszen tőlünk délre hamarabb találták fel a szocializmusba oltott kapitalizmust, mint Kínában.

1960. július 10-én a párizsi Parc de Princes stadionban a szovjetek a 113. percben Viktor Ponyegyelnyik fejesgóljával nyertek. A szovjet-orosz csatár tavaly 83 évesen hunyt el Moszkvában. A szovjet kaput természetesen Lev Ivanovics Jasin őrizte, az “orosz párduc” az egyetlen játékos, aki három évvel később kapusként kapta meg a France Footballl Aranylabdáját.

Négy évvel később Magyarország Wales, az NDK (fiatalabbak kedvéért kelet Németország) és Franciaország legyőzése után jutott be a végjátékba. A tornát a francóista Spanyolország rendezte meg, az elődöntőben Magyarország hosszabbítás után kapott ki a házigazdától. A magyarok egyetlen találatát Bene Ferenc szerezte, míg a győztes gól Amancio érdeme volt.

A 3. helyért Barcelonában megrendezett magyar-dán összecsapás is hosszabbításba torkollott; Bene már a 11. percben betalált Nielsen kapujába, ám a Skóciában idegenlégióskodó Carl Bertelsen a 81. percben kiegyenlített.

Az eredeti írást itt találja.

Szijjártó Péter

Brigitte Bardot

DEmedia.hu

Szerző
Hasonló cikkek