A Guardian írt cikket a filmelőzetesek zenéiben megjelenő új trendről és annak hátteréről. Egyre több olyan előzetes készül, amelyben egy-egy klasszikus dal szólal meg, de “traileresített” változatban, vagyis drámai dobokkal, vonósokkal és/vagy szintikkel kiegészített, újravágott verzióban. A Nirvana Something In The Way című számának verziója egy Batman-előzetesben volt hallható; a Wonder Woman 1984-hez a New Order Blue Monday című klasszikusát írták újra; a Candymanhez pedig stílszerűen a Destiny’s Child Say My Name slágerét; a Dune előzeteséhez pedig Hans Zimmer vette kezelésbe a Pink Floyd Eclipse-ét stb. (A cikkben további példák is találhatók, köztük rengeteg szuperhősös filmmel.)

A cikkben megszólaló szakmabeliek szerint régóta érett ez a trend, hiszen a feldolgozások használata már hosszabb múltra tekint vissza (lásd a 2010-es Közösségi háló előzetesében megszólaló Radiohead-feldolgozást; közvetlenebb előzmény a Joker egy Jimmy Durante-örökzöldet használó trailere). Közismert, hogy az ismerős dallamok kockázatmentesebbek, mint egy új, nem ismert zene. Így ha egy reménybeli kasszasiker trailerére több ügynökség is pályázik, és ezek közül az egyik egy sláger jól eltalált változatát használja, akkor jó eséllyel felkelti a megbízók figyelmét.