Emészteni kell azt a hangulatot is, amit beleerőszakoltak a sorozatba. Ezek a szereplők büszke katonák, akik az egyenruhát megtiszteltetésként hordják. Van egy annyira hazafias, elvakult beállítottság benne, amit kívülállóként nehéz megérteni. Pl. Turnbull fia elveszti a lábát, és a rehabilitáció alatt a leszerelését kérné, kiábrándul a seregből. Az anyja, aki már harmadik generációs tengerészgyalogos, meg nehezen viseli, hogy a fia már nem tud azonosulni a sereg céljaival, és úgy látja, hiába vesztette el a lábát. Nem viszik túlzásba a drámát, nem is nagyon lehet, annyira egy nézeten vannak a főszereplők. A katonaság minden alfája és omegája.

Sajnos, a szappan is sokkal több, mint ami egy ennyire katonai sorozatban nekem elmenne. Mindenkinek van valami nagyobb gondja, bár néha a megoldások kifejezetten röhejesek. Abe kínja azzal, hogy kibe szeret bele, éppen annyira hagyott hidegen, mint Harper drámája azzal, hogy a vőlegényét szereti, de a tervezett nagy esküvőt rühelli. Még azok a dolgok is, amelyekben van lehetőség, nem kapnak normális kibontást. Maya fivére kapcsán behozzák a mentális betegek nagyon negatív megítélést, és mihez kezdenek vele? Semmihez. Amikor Abe és Alex törne arra, hogy egy rossz törvényt megpróbáljanak megváltoztatni, inkább visszakoznak, mert a kapcsolatukat inkább építenék. (Különben nekem nem tetszett, hogy összejöttek. Nem azért, mert a nő Abe barátjának az özvegye. Én a tempót találtam gyorsnak. Nyomorult fickót alig temették el, ők meg már járnak is…)