Rámutatott, hogy a Fekete-tengeren megtartott nyugati hadgyakorlat "túllépi a kereteket" és hogy az orosz államhatártól 20 kilométerre szállnak hadászati bombázók.
    "Folyamatosan hangot adunk aggodalmainknak ezzel kapcsolatban, szólunk a +vörös vonalakról+, de természetesen értjük, hogy partnereink - hogy' is mondjam, finoman? - nagyon sajátosan, nagyon felületesen viszonyulnak minden figyelmeztetésünkhöz és a +vörös vonalakról+ szóló szavainkhoz" - fogalmazott az államfő.
    Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak komoly és hosszútávú biztonsági garanciákat kell kérnie és kapnia a Nyugattól. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain, s ez ügyben "figyelmeztetéseket" is küldött, amelyek feszültséget eredményeztek. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy megnőtt az operatív reagálást megkövetelő regionális konfliktusok száma.
    Az elnök szerint a NATO Oroszországgal szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és folyamatosan közelíti infrastruktúráját az orosz határok felé, amire megfelelő választ helyezett kilátásba. A szövetséget hibáztatta a párbeszéd mechanizmusainak lerombolása miatt, emlékeztetve a szövetség mellett működő orosz misszió diplomatáinak kiutasítására, amelyre Moszkva a képviselet bezárásával reagált. Hangsúlyozta, hogy a katonai és a politikai feszültség csökkentése nemcsak Oroszország, hanem egész Európa érdekében áll.
    Nehezményezte továbbá, hogy az EU szankcióival eltaszítja Oroszországot, ami beszűkíti az együttműködés lehetőségét. Putyin szerint az elválasztó vonalak a kontinensen nem vezetnek jóra és kifejezte Oroszország érdekeltségét a jószomszédi, konstruktív viszonyban.
    Elégtelennek minősítette az orosz-amerikai kapcsolatok minőségét, és kifejezte készségét a konstruktív párbeszédre. Mint mondta, a Joe Biden amerikai elnökkel júniusban megtartott genfi csúcstalálkozója teret nyitott a kapcsolatok javítására. Fontosnak nevezte, hogy mindkét fél teljesítse az ott elért megállapodásokat.
    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal állami televíziónak nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Putyin és Biden még az év vége előtt kapcsolatba lépjen egymással. Tájékoztatása szerint a párbeszéd formájáról és konkrét dátumról még nem született megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a megbeszélés csak jövőre lesz.
 

   Szerdán egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tárgyalt egymással a kétoldalú kapcsolatfelvétel ügyében. Patrusev csütörtökön, ugyancsak a Pervij Kanalnak nyilatkozva, azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel nem fog elhúzódni.
 

   Putyin a külügyminisztériumban csütörtökön hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev demonstratívan nem teljesíti az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai válság még távol van a rendezéstől.
    Az orosz elnök szerint az ukrán vezetés gyakorlatilag bátorítást kap a minszki megállapodások lebontásához vezető úton a Nyugattól, amely azzal, hogy halált okozó harci eszközök szállít Kijevnek, kiélezi a Donyec-medencei válságot.
   

 Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró migránsokkal szemben. Kifogásolta, hogy a Nyugat szerinte Minszk elleni nyomásgyakorlásra próbálja meg felhasználni a migrációs válságot, s közölte, hogy Oroszország még jobban el fogja mélyíteni az integrációt Fehéroroszországgal.
    Egyúttal a tárgyalások megkezdését indítványozta a fehérorosz kormány és az ellenzék között.
    

"Tudjuk és értjük, hogy ha az országon belüli helyzet le is nyugodott, vannak még problémák. Ezzel tökéletesen tisztában vagyunk. Természetesen párbeszédre hívunk fel a (fehérorosz) hatóságok és az ellenzék között" - mondta.
    Vlagyimir Putyin szólt egyebek között arról is, hogy az afganisztáni helyzet romlása miatt pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosít a déli határa mentén.