A munkálatok a csatorna felett átívelő egyik híd alapkőletételével vették kezdetüket.
   

 Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki először 2011-ben helyezte kilátásba az Isztambul-csatorna megépítését, a szombati ceremónián felszólalva azt mondta, hogy új fejezetet nyitnak Törökország fejlődéstörténetében. "Isztambul jövőjének megmentőjeként tekintünk a projektre" - hangsúlyozta az államfő, kiemelve egyúttal, hogy teljes mértékben "nemzeti forrásokból" finanszírozzák az építkezést.
    A tengeri útvonal hossza 45 kilométer, mélysége 20,75 méter, míg a mederfenék szélessége 275 méter lesz. Az építkezés előreláthatólag hat évet vesz igénybe, várható összköltsége pedig nagyjából 15 milliárd dollár.
    A projekt bírálói úgy látják, hogy az ország őrült vállalkozásba vágja a fejszéjét. Arra figyelmeztetnek, hogy a csatorna veszélybe sodorja a tengeri ökoszisztémát és a nagyváros édesvízellátását, amit a földrengések kockázata is csak tovább növel.
    A kormányzat szerint a csatornára a Boszporusz fokozott hajóforgalma miatt van szükség. A szoroson évente 43 ezer hajó halad keresztül a biztonságosnak ítélt 25 ezres határ helyett, és ez a várakozási időre is negatívan hat.
    

Ekrem Imamoglu, Isztambul ellenzéki főpolgármestere, aki szintén az építkezés kritikusai közé tartozik, csütörtöki sajtótájékoztatóján szemfényvesztésnek minősítette a híd szombati alapkőletételét. Azt állította, hogy a lépésnek nincs köze az Isztambul-csatornához, szerinte a híd ugyanis csak a metropoliszt északról elkerülő autópálya újabb szakaszának a része.
   

 A projekt ellenzőin túl Oroszország is aggodalommal szemléli a vállalkozást. Moszkva attól tart, hogy az új tengeri útvonalra nem terjednének ki az 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény előírásai, márpedig a szerződés szabályozza a Boszporuszon áthaladó hadihajók fekete-tengeri jelenlétét.