Azt gondolom, ma nincs olyan vállalkozás Magyarországon, és több mint valószínű, hogy a világon se, amit valamilyen szempontból ne érintett volna az elmúlt egy év járványhelyzete. Vannak, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek, de olyan is, aki még előnyt is tudott kovácsolni ebből a helyzetből. Fontos kérdés, hogy mire mutatott rá a pandémia, hol tartott a magyar gazdaság a járvány kitörésekor és hogyan formálta át az elmúlt egy év?

György László: A magyar gazdaságot egy nagyon egészséges állapotában érte a válság, nagyon magas volt a foglalkoztatási szint, alacsony a munkanélküliségi ráta, és el kell mondanom elöljáróban, hogy egy olyan válsággal találtuk magunkat szembe, amire korábban nem volt példa. Nem tudtuk igazából, hogy mihez hasonlítsuk. Árvízhez hasonlító helyzethez, amikor mindenki először attól fél, hogy az ő házát viszi el a víz, és azt várja a kormánytól, hogy ezzel szemben segítséget nyújtson neki, aztán amikor érzékeli azt, hogy az ő házát nem viszi el a víz, akkor a mások iránti empátia ébred föl vagy erősödik föl, és azt várja a kormánytól, hogy másoknak adjon meg minden segítséget ahhoz, hogy ebben a helyzetben talpon maradjanak. Háborús gazdasághoz, háborús helyzethez is hasonlítható, amikor a védekezéshez szükséges eszközökből, lélegeztetőgépből, maszkból, kézfertőtlenítőből, vizsgáló kesztyűből, plexi arcpajzsból, és még sorolhatnám, milyen eszközökből, hiány van a világban, vakcinából, oltóanyagból hiány van a világban, mert senki nem volt fölkészülve erre, hiszen ilyen világjárvány száz éve volt utoljára, teljesen más gazdasági körülmények között. És ebben a helyzetben kellett a kormánynak olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket hoznia, amellyel nem csak rövidtávon segít az éppen bajba jutottaknak, és valamilyen módon kiszolgálja azoknak az igényeit is, akiknek a házát ugyan nem vitte el a víz, de azt gondolják, hogy másokét elvitte, és adjon meg minden segítséget azoknak, akikkel kapcsolatban úgy érzik az emberek, hogy bajba jutottak. Közép és hosszú távon is kell gondolkodni a gazdaságpolitikában. A mi gazdaságvédelmi akciótervünk fókuszában és a gazdaság újraindítási akcióterv fókuszában is az van, hogy azokat a szektorokat, amelyeket a korlátozások érintenek, mindenképpen segítsük meg. Erről szól az ágazati bértámogatás, amelynek keretében több mint 70 milliárd forintot, közel 170 ezer munkavállalóra kifizetett a kormány, amint az igények beérkeztek, rögtön oda is adtuk a pénzt, mert ők vannak a legnagyobb bajban. Ezzel párhuzamosan pedig arra költöttünk, hogy azt a bizalmi válságot, amit a koronavírus idézett elő, minél inkább mérsékeljük, tompítsuk, ezért adtunk a beruházásösztönzéshez nagyon sok pénzt, közel 1000 milliárd forintot, amiből 2000 milliárdnyi olyan beruházás valósult meg az elmúlt egy évben, ami egyébként nem valósult volna meg, és az volt a feltétele a beruházási színező támogatásnak, hogy megerősítik a munkahelyeket, megtartják a munkavállalókat. A válság a magyar gazdaságot 3,3%-os munkanélküliségi ráta és több mint 4,5 milliós foglalkoztatás mellett, egy több mint 4%-os gazdasági növekedési ütem mellett érte, és az a célunk a gazdaságvédelmi akciótervvel, és az újraindítással, hogy ehhez az ütemhez minél gyorsabban biztosítsuk a körülményeket, sőt közkedvelt kifejezéssel éljek, tudjunk a kanyarban előzni, és ennek most minden feltétele adott.

Nagyon sok közgazdász javasolta azt, hogy segélyalapú gazdaságpolitikát alkalmazzon a kormány, de önök inkább a beruházásokra és a munkahelyek megőrzésére koncentráltak. Ez vezetett ahhoz, hogy ilyen sikeres a válságkezelés gazdasági szempontból?

György László: Azt gondolom, hogy mennyire sikeres és mennyire eredményes, azt majd később fogjuk tudni eldönteni az összehasonlító adatok alapján. Ilyen mértékű gazdasági teljesítménynövekedés sehol nem volt az Európai Unióban 2020-ban. Jobb, mint az Európai Unió átlaga és jobb, mint a fejlett eurózóna átlaga, de azt gondoljuk, hogy majd a válság után csúcsosodik ki még jobban az elmúlt egy év intézkedésének hatása, pontosan az, hogy nem segélyalapon közelítettük meg a válságot, hanem munka- és tudás alapon. Csak egy példát hadd mondjak még a beruházási ösztönző támogatásokon túl. Az egyik, hogy a munkahelyvédelmi programunk nem csak olyan tipikus munkahelyvédelmi program volt, mint más országokban, hogy a rövidített munkaidőhöz adtunk bérkiegészítést, hanem elvártuk azt, hogy közben a munkavállalók valamilyen képzésben vegyenek részt a kieső munkaidő egy részének terhére. Ezt egy idő után több európai uniós tagállam is elkezdte követni. A másik, hogy a kutatói fejlesztési innovatív munkakörben dolgozókra külön bértámogatási programot dolgoztunk ki, 40 százalékát az ilyen munkakörben dolgozóknak, függetlenül attól, hogy nekik csökkent-e a munkaterhelésük, átvállalta a kormány, mert ők azok a munkavállalók, akiknek a munkahelyei és azoknak a megőrzése kell ahhoz, hogy a többiek munkahelyei újraindulhassanak. És ezt vegyük úgy, hogy ez egy 1/A és 1/B példa volt, ami a munkahelyek megőrzéséhez kapcsolódott. A második példámhoz tartozik, hogy 8 hetes ingyenes informatikai képzést nyitottunk, amelyen több mint hatvanezren vettek részt, tavaly májusa óta több mint negyvenezren el is végezték, nyolcezren sikeres vizsgát tettek és ezer programozó most fog végezni ebben a képzésben, és olyanok, akik korábban akár egy kiskereskedelmi láncnál dolgoztak árufeltöltőként, vagy a szállodaiparban, vagy a vendéglátásban, ők programozóként el tudnak helyezkedni egy évvel a válság kitörése után, a lemorzsolódás kisebb, mint 10 százalékos. Akik lemorzsolódtak a képzésben, azért morzsolódtak le, mert már találtak maguknak munkahelyet, és mindenki el fog tudni helyezkedni. Magasabb hozzáadott értéket termel és magasabb bérekhez jutnak, átlagban 30-35 százalékkal.

A digitalizáció, az online világ térnyerése, az online világba való átlépés gyakorlatilag a túlélést jelentette nagyon sok vállalkozás számára. A kultúra, az oktatás is tovább tudott működni, de hogyan látják, mennyire gyorsan tudtak reagálni a vállalkozások? Én azt gondolom, hogy inkább a nagyvállalatok tudták gyorsabban megszervezni a válságmenedzselést és talán a kisvállalkozások egy picit nehezebben, lassabban tudtak átlépni erre a kihívásra.

György László: Én ezzel szemben inkább azt látom, hogy a mikro- és kisvállalkozóink voltak a legleleményesebbek, és ők fejlődtek a legtöbbet az elmúlt egy évben. Amikor vállalkozókkal beszélgettem az elmúlt egy évben, nyilván a korlátozó intézkedéseket betartva, közel 1500 vállalkozóval találkoztam, és szinte egytől egyig mindenki arról számolt be, hogy a kieső időt fejlesztéssel, a munkavállalók képzésével, az üzleti folyamatainak az átalakulásával töltötte, és ehhez mi is megpróbáltunk megadni minden segítséget. Tavaly ilyenkor elindítottuk a Valit, a vállalkozó információs postát, ezt 11 nap alatt összeraktuk a vállalkozóknak, ezeken ingyenes, valamint a válság alatt térítésmentessé vált képzéseket érhettek el, találhattak a vállalkozók megbízható szakértői szolgáltatásokat, és ez az a vállalkozói információs portál, ami az elmúlt napokban megújult. Büszkék vagyunk a magyar munkavállalókra és a magyar vállalkozókra, arra az átalakulásra, ami az elmúlt egy évben a magyar munkaerőpiacot jellemezte. Említette, hogy mennyire fontos a digitalizáció és az átállás az oktatás területén és a vállalkozások mindennapi működésében. Az elmúlt egy évben úgy alakult át a magyar munkaerőpiac, hogy több mint harmincezerrel többen dolgoznak az IT-szektorban, több mint tízezerrel többen az oktatás területén, főleg e-learning területén, többen dolgoznak az építőiparban, és többen dolgoznak a szakmai és tudományos területeken, vagyis nagyobb hozzáadott értéket termelni képes munkahelyek felé, digitalizációval mélyebben átitatott munkahelyek felé mozdult el a magyar foglalkoztatási szerkezet, és persze természetszerűleg sajnos kevesebben dolgoznak a művészeti területen, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén, de összességében bármily meglepő, amit most mondani fogok, Magyarországon az elsődleges munkaerőpiacon azt értjük, ami nem közfoglalkoztatás, és minden egyéb, 16 500-zal többen dolgoznak az elmúlt három hónap átlagában, mint az azt megelőző évben.

Nagyon fontos a Magyar Falu Program. Ennek a részleteiről mit lehet tudni? Hol és kiknek jelent ez majd óriási segítséget?

György László: A Magyar Falu vállalkozás-újraindítási program, a kormány több mint 600 milliárd forintot biztosított a fejlődésre, és ennek keretében indul el az a program 25 milliárd forintos keretösszeggel, ami azoknak a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozóknak szól, akik ott helyben, az 5000 főnél kisebb településeken a foglalkoztatás gerincét adják. Őket szeretnénk megerősíteni. 2 és 10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vállalkozásuk fejlesztésére, 70 százalékos támogatási intenzitással, tehát a 100 forintnyi beruházásukból 70 forintot átvállal a program. Három célunk van ezzel, az egyik, hogy megerősítsük az ottani munkahelyeket, a másik, hogy javítsuk a falvakban elérhető szolgáltatások színvonalát, hiszen itt arról van szó, hogy olyan helyi vállalkozókat, például fodrászt, kozmetikust tudunk támogatni, akiknek ezáltal a szolgáltatási minősége javulhat, és a harmadik, bár említettem azt, hogy 16 500-zal többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon, de mégis vannak olyanok, akik nem dolgoznak, vagy kevesebben dolgoznak. Azt tapasztaljuk, hogy 38 ezerrel kevesebb magyar dolgozik külföldi telephelyen. Azok a családok, akiknek volt külföldön dolgozó tagjai, arról számoltak be, hogy megszűnt a külföldi munkájuk, és a Magyar Falu vállalkozás-újraindítási programban ehhez is szeretnénk hozzájárulni, hogy azok, akik eddig külföldön dolgoztak, azoknak idehaza tudnánk munkalehetőséget biztosítani.

A gazdaságvédelmi akciótervnek öt pillére és három fázisa van, és ezek a fázisok gyakorlatilag az oltottak számához vannak kötve valamilyen szempontból. Hol tartunk most? Eredetileg az április volt a mérföldkő.

György László: Igen, január elseje óta a gazdaság újraindítására fókuszálunk, és a gazdaságvédelmi akcióterv harmadik fázisából és harmadik pilléréből a gazdaság-újranyitási akciótervnek az első fázisa és első pillére lett, ez pedig azt jelenti, hogy a kiemelt ágazatainkra, amelyek Magyarországon hagyományosan erősek, az élelmiszeriparra, az egészségiparra, a kreatív iparra, a textiliparra, a divat és dizájn iparra, műanyag iparra közel 150 milliárd forintot szánunk, külön beruházásösztönző támogatások keretében. Ezen kívül az újraindítási gyorskölcsönnel segítjük ezen vállalkozások tevékenységét, ami 100 milliárd forint összegben áll a vállalkozók rendelkezésére, 10 milliót tudnak igénybe venni, összesen három évig nem kell semmit sem visszafizetniük, nulla százalékos kamatozással kell majd a törlesztőrészleteket 10 éven keresztül fizetniük. Ezen kívül van még a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram Hajrája, és a Széchenyi Kártya Program, hogy a legfontosabb vállalkozások számára indított hitelprogramjainkat említsem, amelyek keretében több mint 3000 milliárd forint kedvezményes nulla százalék közeli hitelhez jutottak a magyar vállalkozások. Ez pedig a negyedik pillére volt a gazdaságvédelmi akciótervnek, ami az első fázisává alakult a gazdaság-újraindítási akciótervnek, ami januárban indult. Március óta kiemelten fókuszáltan gondolkodunk a képzési rendszereink megújításán, ezen belül is leginkább az egyetemek megemelésén, több mint 1500 milliárd forintot szánunk az egyetemeink fejlesztésére. A Debreceni Egyetem is nagyon jelentős összeggel részesül ebből a forrásból. Elkezdődött a nemzeti koronavírus oltóanyag gyár tervezése, hatalmas beruházások érkeznek Debrecenbe és az egyetemi ökoszisztémába. A harmadik fázisban fogunk fókuszálni a digitalizációra és a zöld átmenetre, a körforgásos gazdaságra, és a gazdaság újraindításával kapcsolatos nyitást a beoltottság, az átoltottság fogja meghatározni. 

A hazai oltóanyaggyártásról szóló együttműködés aláírása után Müller Cecília országos tisztifőorvos, Kásler Miklós, az Emmi minisztere és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2020. május 8-án. (Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

A járvány kitörése óta több mint 80 milliárd forintot fordítottak az egészségipar támogatására, márciusban pedig újabb felhívások nyíltak meg. Mennyire fontos ez? Milyen lehetőségek vannak?

György László: Az egészségipar hagyományosan erős Magyarországon, és egyrészt fontos volt az, hogy megvédjük azokat az ágazatainkat, amelyeket a korlátozó intézkedések negatívan érintettek, másrészt meg nagyon fontos az, hogy ezek az ágazataink, a kiemelt gazdasági szereplőink, akik innovatívak és a válságot is a beruházásra, fejlesztésre használják, meg tudjanak erősödni, hogy amikor újraindul a világgazdaság, akkor a startvonalnál tudjanak a leggyorsabban elrajtolni. Az elmúlt egy évben önellátóvá váltunk először kézfertőtlenítőből, aztán az FFP2 és FFP3 maszkból is, valamint sebészeti maszkból. Most kaptak olyan vállalkozások támogatást, akik képessé tesznek majd bennünket arra, hogy  FFP1-es maszkunkból is egy önellátóvá váljunk. Gumikesztyűkből, vizsgálókesztyűkből szintén önellátóvá válunk, és lélegeztetőgépekből is. Három magyar lélegeztetőgép-gyártó műhely is elindult, ezt azért mondom nagyon büszkén, mert nemcsak az a célunk az egészségügyi támogatási programmal és az összes támogatási programunkkal, hogy amit lehet, azt Magyarországon gyártsuk versenyképesen, hanem hogy Magyarországon is találjuk fel, Magyarországon innováljuk. Az egyik legolvasottabb internetes portál tavaly márciusban büszkén hirdette, hogy a NASA kutatói 38 nap alatt kifejlesztettek egy lélegeztetőgépet. Én büszkén mondhatom, hogy ugyanakkor, ugyanabban az időszakban a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói és oktatói  21 nap alatt fejlesztettek ki egy lélegeztetőgépet, és arra épül a mostani lényegeztetőgépgyártás, gyártókapacitás Magyarországon.

Lehet azt mondani, hogy ennek a járványnak az egyik legfontosabb üzenete az, hogy amit csak lehet, azt itthon kell gyártani? Ez talán globálisan is, mindenre értelmezhető.

György László: Abszolút értelmezhető globálisan, hiszen a világ sikeres országai ezt vallják már 100-150 éve, akik később csatlakoztak a világgazdasági termelési rendszerhez, vagy a kapitalizmushoz, mint a kínaiak, akik 1978 óta vallják ezt és törekednek minden eszközzel arra, hogy amit csak lehet, azt otthon gyártsanak versenyképesen, mert az otthoni gyártás biztosít béreket, fizetni képes munkahelyeket, és ha abból van a fogyasztás és nem devizahitelekből, amit 2010 előtt rátukmáltak Magyarországon a vállalkozásokra és a családokra, akkor fenntartható a gazdasági teljesítmény. Ezért mi Magyarországon 2010 óta patrióta gazdaságpolitikát hirdettünk, aminek a legfontosabb pillére az, hogy amit lehet, azt itthon gyártsuk és itthon fejlesszük ki, és ezt húzta alá a koronavírus-válság. Nehéz volt megértetni magunkat Brüsszellel. Nagyon sok vitánk volt a patrióta szemléletű gazdaságpolitikánk miatt. Más európai országok is patrióták, csak legfeljebb nem beszélnek annyit róla.

Engem mindig érdekelt az, hogyha nem jön a koronavírus-járvány, akkor vajon most hol tarthatna a magyar gazdaság? Mennyiben vetett vissza bennünket, vagy segített előre lépni? Nagyon sok dologra rámutatott ez az elmúlt egy év, vagy felgyorsított bizonyos folyamatokat.

György László: Nagyon jókat, olyanokat kérdez, amik könyvnek, doktori értekezésnek képezhetik az alapját, megpróbálom röviden összefoglalni. Nehéz összehasonlítani azzal a helyzettel, mintha nem lett volna koronavírus-válság. Lehet, hogy haladnánk a magunk ütemében, az Európai Unió átlagát 1,5-2 százalékponttal meghaladó növekedési ütemet tudnánk produkálni, 4 százalék lett volna tavaly a gazdasági növekedésünk, de inkább arra fókuszálnék, hogy nagyon büszkék vagyunk a vállalkozóinkra, és a munkavállalóinkra, hogy rugalmasan tudtak alkalmazkodni a válsághoz, és ebben mi is segítettük őket, és mivel minden válság egyben lehetőség is, ez lehetőséget teremtett számukra arra, hogy átrendeződjön a munkaerőpiac. Ahogyan azt már korábban említettem a beszélgetésünk során, többen dolgoznak magasabb hozzáadott értéket biztosítani képes és így magasabb béreket fizetni képes szektorokban és munkakörökben, az IT szektorban, a szakmai tudományos tevékenységek területén, a felnőttképzésben, az elektronikus, tehát online oktatás területén, és arra ösztönözzük a vállalkozóinkat, hogy gondolkodjanak el azon, hogy hogyan tudnak a jövőben úgy működni, hogy a folyamataik jobban szervezettek, termelékenyebbek, hatékonyabbak legyenek, mert ez a munkahelyek megőrzésének, és a növekvő bérek alapfeltétele.

Maradjunk még egy picit ennél a válságnál, hogy ez a válság most teljesen más, mint ami 2008-ban volt. Meddig gyűrűzött az be, és meddig várható, hogy ennek a hullámait érezhetjük majd?

György László: Két oldalról ragadnám meg. Az egyik, amiről már korábban beszéltem, hogy más természete volt ennek a válságnak. Ez egy háborús gazdasághoz volt hasonlítható, vagy egy árvízhelyzethez volt hasonlítható, míg a 2007-2008-as válság egy strukturális válság, pénzügyi válság volt. Ez a válságtermészet. A másik pedig a kormánynak, a gazdaságpolitikának a reagálóképessége és a reakciója, ami különbözött akkor, és most. Az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájának köszönhetően egy sokkal kevésbé sebezhető, egy sokkal inkább ütésálló állapotban ért bennünket a válság, mint 2007-2008-ban. Akkor emlékezzünk arra, hogy a költségvetési hiányok 6 és 9 százalék körül alakultak, az államadósságon belül a devizaarány az közel 50 százalékos volt, a családok és a vállalkozások is jelentős mértékben voltak eladósodva devizában. Most ez nincs így. Az államadósságnak a devizaarányát lecsökkentettük, 10 év alatt 20 százalék alá, az államadósság csökkenő pályán volt, 12, illetve 18 százalékponttal volt alacsonyabb, mint az unió átlagában, miközben 2008 környékén átlagon volt, és ez egy teljesen más lehetőséget biztosított a gazdaságpolitika számára, hogy reagáljon erre a mostani válságra. Akkor a baloldali kormányok kénytelenek voltak az IMF-hez fordulni, a Nemzetközi Valutaalaphoz, külső segítséget kellett igénybe venniük, mi pedig a saját erőnkből, a magyarok erejéből tudtunk a válságban lévő bajba jutott vállalkozóink és munkavállalók megsegítésére sietünk.

Gábor-Vígh Vanda