Egy évvel ezelőtt, január elején rádiónk Gazdasági iránytű magazinjának vendége volt Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Akkor a 2020-as évre, most a 2021-es évre tekintetünk előre gazdasági szempontból.

Menjünk egy picit még vissza a 2020-as évre. Többször értékeltük akkor a gazdasági folyamatokat. Szó volt arról, hogy mi várható, mi következhet. Elnök úr, így visszatekintve hogyan értékeli ezt a 2020-as évet gazdasági szempontból?

Miklóssy Ferenc: Nem várt nehézségeket hozott, hiszen 2018-2019-ben Magyarország egy jó pályára állt. Jelentős növekedés következett be, nőttek a bérek, jó volt a foglalkoztatás, nőtt a magyar gazdaság versenyképessége, és ez a növekedési pálya mondhatni még az első szakaszában derékba tört. Ez a világjárvány megint visszavetett bennünket két-három évvel, amit a jövőben kell ledolgoznunk. Világviszonylatban Magyarországon még mérsékeltebben, mintegy 6%-kal esett vissza a gazdaság, a prognosztizált 4-4,5%-os növekedés helyett. Sok munkahely részben megszűnt, részben részmunkaidős, vagy különböző támogatásokkal lehetett megtartani, de a gazdaság sajnos nem tudta azt hozni, ami determinált volt benne az előző évek intézkedései kapcsán. És várhatóan, vagy bízunk benne, hogy különböző intézkedéseknek, a vakcinának köszönhetően, és különböző forrásoknak, a gazdasági fellendülést biztosító források eredményeként is azért már egy sokkal jobb és nyugodtabb 2021-22-nek nézünk elébe.

A 2020-as évben arról beszltünk, hogy ez egy olyan év lesz, amikor a gazdasági válság, az hirtelen következik be, de hogy a növekedés is. Akkor egy V alakról beszélhettünk, vagy ahhoz hasonlította elnök úr is ezt a fajta le- és felmozgást. Ez mennyiben változott?

Miklóssy Ferenc: Úgy látom, és sajnos így is következett be, hogy az első szakasz, március elejétől, a koronavírus megjelenésével, megijesztett bennünket. Nagyon hamar meghoztuk az intézkedéseket, aminek az volt a hatása, hogy mindamellett, hogy bizonyos munkaköröket, munkahelyeket le kellett állítani, jött a home office, minimális visszaesés volt. Az egészségügyben nem következett be a várt terhelés, és nagyon optimisták lettünk. Június közepén azt hittük, hogy a nagyján túl vagyunk, és ezt mutatták a nyári számok is, hiszen voltak idegenforgalomban is olyan egységek, olyan helyek, ahol minden időket meghaladó forgalom volt, és hát abban reménykedtünk, hogy jön az oltás. Már egy kisebb és egy enyhébb második szakasznak nézünk elé, ez sajnos nem így alakult, lényegesen jobban megviselt bennünket mindenféle tekintetben, mint az első időszak volt. Azért a gazdasági megszorítások, bizonyos feldolgozóipari és egyéb területen nem fékezték annyira a termelést. Az egészségügy irtózatos terhelésnek volt kitéve, és azt hiszem ilyen terhelésre senki nem gondolt, ezért mindenki hálás az egészségügy és ahhoz kapcsolódó dolgozóknak, hogy ilyen nehéz helyzetben is helytálltak. A második hullám egész Európát, a környező országokat, a visegrádi országokat, EU-s országokat is sokkal jobban megviselte, tehát ezért bizonyos a magyar feldolgozóiparnak az exporttevékenysége is nehézségek elé került, hiszen vagy a beszállítások, alkatrészek jöttek lassabban, vagy a felvevőpiac nem alakult úgy, ahogy vártuk. A vendéglátást, idegenforgalmat pedig jelentősen érintette.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt nyilatkozta, hogy meghatározó lesz majd, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét, és hogy ezzel hogyan lehet majd a járvány okozta nehézségeken túllendülni. Amennyiben ez az év első felében meg tud valósulni, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállítására lehet hazánkban számítani. Ez egy elég pozitív elgondolás.

Miklóssy Ferenc: Úgy gondolom, hogy összességében kell értékelni a világot, vagy Európát is. Magyarország rendkívül exportfüggő, tehát ha a magyar gazdaság olyan forrásokat is tud mozgósítani, hogy a Matolcsy úr által jelzett lehetőségek megnyílnak, akkor is attól függünk, hogy a környező ország, vagy Európa, vagy a világ hogy tud ezen túl lenni, hiszen a dél-európai országokat lényegesen jobban megviselte. Spanyolország, Olaszország, de mondjuk Franciaország gazdaságát is jobban megviselte, mint a magyart, és hiába, ha mi nagyobb lendülettel tudnánk esetleg növekedni, nagyban függünk az exportpiacainktól. Tehát annak örülnénk, ha ez a prognózis beválna, de azért ennek nagyon kemény nemzetközi és gazdaságtól függő feltételei is vannak.

Nagyon fontos feladat volt egész évben a munkahelyek a megőrzése. A kormányintézkedések is arról szóltak, hogy a járvány megfékezése mellett az emberek tudják megőrizni a munkahelyüket.

Miklóssy Ferenc: Igen, én hozzátenném azt, hogy a kormány intézkedései mellett a vállalkozók védték meg ezeket a munkahelyeket, hiszen nagyon sokat tett a kormány is, de ez a vállalkozásoktól is sok áldozatot követelt. De azt hiszem, hogy nemcsak nemzetgazdaságilag, hanem minden vállalkozásnál is legfontosabb, a képzett munkaerő megtartása. Tehát ezért lehetőség szerint mindenkinek mindent meg kellett tenni, és nagyon sok vállalkozó felélte tartalékait, mozgósított olyan forrásokat is, ami nem szokványos, hogy meg tudjon tartani minél több munkaerőt, hiszen azt a legnehezebb pótolni. Gépet lehet venni, anyagot lehet venni, de munkaerőt, képzett, betanított munkaerőt nagyon nehezen, és minden elismerés ezeknek a vállalkozásoknak is. Abban bízunk, hogy rövidesen nagyon nagy források jelennek meg, hiszen a Pénzügyminisztérium már bejelentette, hogy 2,5 ezer milliárdos pályázatokat indít rövidesen, amelyik már a második negyedévtől ténylegesen is elérhető, és ezek a források technológiai fejlesztésekre, diverzifikációkra, új termékek, új piacok megszerzésére és elsősorban termelékenység, versenyképesség javítására rendelkezésre állnak. Ezeket nyilván még sok más egyéb is követi, hiszen mind hazai, mind EU-s mind az EU-s gazdaság helyreállítási projektje, vagy programjai is megnyílnak. Azt gondolom, hogy aki vállalkozó, optimistán, pozitívan látja a jövőt, és ha ezekkel a lehetőségekkel tud élni, az viszonylag hamar helyre tudja állítani a saját piacát, a saját gazdaságát, és hát egy-másfél éven belül elérjük a 2019-es szintet.

Mire mutatott rá ez a 2020-as év? Hogyan kell máshogyan gondolkodni gazdasági szempontból a vállalkozásoknak?

Miklóssy Ferenc: Sok mindenre, hiszen aki erősebb esetleg termelékenységben tud termelni, korszerűbb eszközöket, korszerűbb terméket gyárt, a digitális technológiát nagy arányban tudja az ő termelésében, vagy szolgáltatásában alkalmazni, azok kisebb veszteséggel tudták ezeket átvészelni, és hát sokkal versenyképesebbek. A járvány előtti időszak, azok a körülmények a gazdaságba már nem jönnek vissza, hiszen egy másabb, egy magasabb minőségi követelményszinten indul újra a gazdaság. Tehát ez egy bizonyos megújítást, megújulást is kell, hogy jelentsen, és amint előzőekben is említettem, az új támogatási formák is döntően technológiafejlesztések, korszerűsítése, innovációra, digitális technológiára összpontosítanak, és egy minőségileg versenyképesebb, erősebb, termelékenyebb és szervezettebb, digitális alapon működő gazdaságnak kell létrejönni néhány éven belül.

A szakképzés, a képzettség tekintetében is új elvárások fogalmazódtak meg, vagy más irányzatok fogalmazódtak meg. Szerintem, aki most a továbbtanuláson gondolkodik, az döntően befolyásolja például azt, hogy mire volt szükség, vagy mi került nehéz helyzetbe 2020-ban.

Miklóssy Ferenc: Igen, mindenféleképpen amellett, hogy ma bármelyik területet nézzük, a digitalizáció, a nyelvismeret, az innovatív gondolkozás, piachoz való alkalmazás kell, hogy előtérbe kerüljön, és hát nagyon sok olyan új szakma is, illetve hát, a meglévő szakmáknak is korszerűsítése, kiegészítése szükséges. Azt is talán érdemes meggondolni, hogy egyes területeken, ahol átálltunk, a bolognai rendszer, az nem lehet azt mondani, hogy sikertörténet. Már felvetődött többször is, hogy a műszaki területeken a bolognai rendszernek az átalakítása szükséges, hiszen versenyképes tudás alapú társadalomhoz, tudás alapú gazdasághoz nagyon sok kutató- fejlesztő, olyan tudással rendelkező mérnök, műszaki végzettségű szükséges. Sokkal szélesebb alaptudású szakemberek kellenek. Ahogy megindult a szakképzési területen is a gyakorlati oktatás, a gyakorlati tudás minél jobban elszélesítése magas szintű technológiákkal, az oktatás területén is azok a gyakorlati oktatások, a korszerű technológiák, korszerű eszközök korszerű ismerete elengedhetetlen. Természetesen hozzá kapcsolódva minden szinten a nyelvi ismereteket is, hiszen Európában csak a magyarral most már alig lehet boldogulni.

Hogyha már így Európát megemlítette, akkor egymásra hatás tekintetében gazdasági szempontot nézve a koronavírus-járvány milyen ok-okozatokat hozott a gazdasági élet európai színterében? Hogyan hatnak egymásra az országok intézkedései? Láttuk most karácsonykor, hogy óriási sorok álltak például Angliában, se ki, se be helyzet volt. Mi várható?

Miklóssy Ferenc: Mi azért az elmúlt jó pár évtizedben ilyen konfliktusra nem voltunk felkészülve, nem is adott okot külső körülmény, hiszen Európában a dél-szláv válságot kivéve nem volt hadi helyzet. Folyamatos volt a kisebb-nagyobb válságokkor is a növekedés, viszonylagos biztonság lett, és ilyen mennyiségű mozgásra, korlátozásra, esetleg hiányokra nem volt felkészülve se az ország, se a gazdaság és az egészségügy sem, hiszen ez nem egy kiegyensúlyozott feltétel. Azt látni kell, hogy Európa mindenféleképpen több válsággal is küzd jelenleg, mint említette, a Brexit sem lefutott még, és ez azért mindenféleképpen bizonyos hátrányokat jelent, de óriási gond a migránsprobléma, a beilleszkedések, ezek mind a vírus mellett jelentkeznek. Kiszámíthatatlan még most jelenleg, hogy az amerikai elnökválasztás milyen hatással lesz Európa, Amerika gazdaságára, itt nagyon sok minden függőben van, nagyon fontos körülményeket kell figyelembe venni, levonni a tanulságokat és azokat a hatásokat, amik az elmúlt évben jelentkeztek. És mint említettem, mindenféleképpen más lesz a következő időszak, mint eddig volt. Ezeket valahogy Európának, ha nem oldja meg, akkor óriási lemaradásba kerül, hiszen arról nem is szóltunk még, hogy egyre jobban csökken a világkereskedelemben Európának a hányada. Az Egyesült Államok és Kínával folytatott versenyben, innovációban is azért relatíve egyre jobban lemaradunk. Érdekünk, hogy olyan európai nemzetállamokon alapuló, inspiratív, és ezeket a problémákat kezelő megoldás legyen, hogy azért mi itt élünk Európában és itt szeretnénk biztonságban, jó körülmények között élni a következő évtizedekben.

Azt gondolom, hogy nagyon hangsúlyossá tette a hazai termelést mindenképpen a 2020-as év. A kitettség csökkentése, az egy nagyon fontos dolog lett.

Miklóssy Ferenc: Az EU és a nagy országok is, az erős gazdasági országok is, hogy ha kihelyezik ugyan, az pillanatnyilag átmeneti előnyöket hoz a termelésüknek, de ez igen nagy mértékben kiszolgáltatottá teszi. Magyarország is a rendkívül nyitottsága mellett nagyon sok hazai piacot feladott. Az élelmiszeripartól kezdve az egészségipar, de mondhatnánk mást, én úgy szoktam mondani, hogy alapvető fontosságú az exportnövelés, a hazai piacok visszaszerzése. Ha csak a visegrádi országokkal hasonlítjuk össze, az egészségügy, a felhasználható, felhasznált anyagok, termékek, a gyógyszerre nem vonatkoztatva lényegesen kisebb hányada a hazai előállítás, mint mondjuk Csehországban, negyed annyit tudunk itthon előállítani, a többit importból szerezzük be. De élelmiszerben is, amellett, hogy Magyarországon kiváló az élelmiszeripari termeléshez a feltétel, lényegesen kevesebbet tudunk előállítani a saját piacra. A saját piacot kell minőségi és korszerű termékekkel, versenyképes termékekkel ellátni, akkor ebből a termékből az export is több lehet, és nem vagyunk olyan mértékben mondjuk kiszolgáltatva, mint ahogy még jelenleg a maszkok területén is az első időszakban és több területen is függtünk a nemzetközi piactól, mindenképpen a jövőben gazdasági érdek, gazdasági előny, hogy ezt csökkentsük.

A '21-'27-es uniós pénzeknek a felhasználása, azoknak a területeknek a megfogalmazása zajlik éppen nálunk is, hogy mire lenne szükség, mire lenne jó, hogyha lennének kiírva pályázatok? Ebben a munkában önök hogyan tudnak részt venni, vagy segíteni?

Miklóssy Ferenc: Gyakorlatilag az EU is meghatározott bizonyos irányelveket. Fenntarthatóság, a környezetvédelem, az innováció, az új termékek és a hatékonyabb termelés. Alapvetően nekünk is ebből kell kiindulni, hiszen van egy hazai adottság, van egy nemzetközi helyzet, hogy hogy áll most bizonyos területeken a gazdasági verseny, hogy áll a kutatás, mi az, amit reálisan el tudunk érni az elkövetkezendő mondjuk 10-15 év alatt. Elsősorban azokat a területeket kell ösztönözni, amelyek versenyképesrek és minél nagyobb hazai jövedelmet tudnak előállítani, hiszen néhány éve a kormány megfogalmazta, hogy 2030-ra, ha mi nem tudunk a magyar hazai vállalkozásokkal annyit külföldről visszahozni, mint amit a külföldiek innen jogosan kivisznek, akkor Magyarország nagyon nehezen tud felzárkózni. Tehát nekünk mindenféleképpen a hazai adottságon alapuló innovatív, korszerű termeléssel, az exportunkat is növelni kell, amellett, hogy jelentősen tudjuk növelni a hazai piacon eladható termékeket.

Számos olyan intézkedést vezetett be ebben az évben a kormány, amely a családokat segíti, amely a vállalkozásokat segíti, ezek közül melyeket emelné ki elnök úr, amit akár a kamara javaslatára sikerült megvalósítani, és mi az, amire még ön szerint szükség lenne?

Miklóssy Ferenc: Egy biztos, hogy az egészségügyet kiszolgáló iparra lényegesen nagyobb forrásokat kell fordítani a jövőben, de említettem, hogy nagyon fontos az oktatásunknak a hatékonyabb, innovatív szemléletűbbé tétele, hiszen most nem akarok itt európai példákat mondani, de egy versenyképes gazdasághoz alapvető feltétel a jól képzett munkaerő, ez minden szinten itt van. Ma már a világon minden rendelkezésre áll, kivéve a képzett munkaerő, képzett humán tőke, legyen az mérnöki tudás, legyen az szaktudás, egészségügyi tudás. Ezt a versenyt úgy lehet megnyerni, hogy jó szellemi humánkapacitással rendelkezünk, ebben azért van tennivalónk. A gazdaságunkban törekedni kell arra, hogy az innovációhoz kapcsolódó digitális technológiai lemaradásunkat behozzuk. Már említettem az Egyesült Államokat vagy Kínát, tehát döntően ezekre a területekre kell koncentrálni a jövőben forrásokkal. Sokkal magasabb szintű terméket kell vinni a piacra, a feltételeink és a lehetőségeink megvannak, csak ahhoz az eszközrendszert és az inspirációt kell támogatni.

A kamarának az egyik legfontosabb feladata az az Enterprise Europe Network hálózat, ami abban segít, hogy gyakorlatilag egy hídként, egy összekötő hídként vállal szerepet a vállalkozások számára ahhoz, hogy külföldön tudják értékesíteni a termékeiket, vagy külföldi kapcsolataik legyenek. De most, ezekben az időszakokban hogyan lehet ezt a munkát végezni? Van erre egyáltalán lehetőség, hogyha valaki most azt gondolja, hogy ő szeretne külföldi partnereket?

Miklóssy Ferenc: Mindenképpen van, mert minden ország, minden vállalkozás keresi a saját piacának a bővítését, vagy a saját termékeinek a szolgáltatását, elhelyezését, de ennél sokkal szélesebb a kamara tevékenysége is, hiszen több mint ötven országgal közösen működtetünk üzleti tanácsokat a külügyminisztérium bevonásával. Ennek az a célja, hogy minél több vállalkozást, akár még a két ország viszonylatában is összehozzuk, megismerjük a gazdasági lehetőségeket, tegyünk javaslatokat a kormányok felé. A kétoldalú kereskedelmet milyen eszközökkel lehet segíteni. A kamaránkkal éppen közel egy éve még a vírus előtt, aláírtunk négy határ menti romániai kamarával, egy nagyon szoros gazdasági együttműködést. Egy négymilliós lakosságú egységet foglal magában, és nagyon pozitív, hogy a túloldali kamarák rendkívül nagy ambícióval szálltak ebbe be, és ugyanolyan együttműködést hoztunk létre tavaly decemberben a visegrádi országok második városainak kamaráival is. Kassa, Brno, Krakkó. Az a legfőbb feladatunk, hogy információkat adjunk, vállalkozásokat hozzuk össze, és nyilván ezeket az együttműködéseket a külgazdasági rendszer bevonásával támogassuk és bízunk benne, hogy ennek előbb-utóbb meglesz az eredménye. A kölcsönös érdeklődésű vállalkozások közel kerülnek egymáshoz, azoknak a kormány részéről is van támogatása.

Nagyon sok vállalkozóval tartják a kapcsolatot, hogy érzi, mennyire optimisták a vállalkozók, miben bíznak, hogyan vágtak, vagy vágnak a 2021-es évbe bele?

Miklóssy Ferenc: Nagyon sok vállalkozó pillanatnyi helyzetéből indul meg. Elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás területén, de bizonyos logisztika területén, vagy építőipar területén is, azért főleg a kisvállalkozások, akik nem voltak tőkeerősek, és maximum egy-két-három hónapnyi tartalékuk volt, ezek nagyon várják már, hogy újból beinduljon legalább annyira a piac, hogy a költségeiket, a havi költségeiket ki tudják termelni. Természetesen ezeket kell segíteni és a kamarának erre voltak az elmúlt fél évben intézkedései. Éppen a múltkor összegeztük, országos szinten, ami javaslatot tettünk és megvalósultak, az mintegy ötszázmilliárd forintot juttatott a gazdaságnak. Természetesen ez a kormány döntése volt, a kormány különböző szaktárcáival nagyon hatékony az együttműködésünk, hiszen a kamara rengeteg javaslatot ad, nagyon sok vállalkozótól jön be kérés, javaslat, azokat országosan összegezzük és ez folyamatosan megy a kormány elé. Volt egy-két olyan javaslatunk, amelyik eléggé kiverte máshol a biztosítékot, de hát a kamarának elsősorban a vállalkozások életben tartása a cél, de azt hiszem, hogyha átgondoljunk, mindenkinek az, mert ha a vállalkozások nagyban hátrányt szenvednek, veszteségeket, akkor nem fogják megtermelni, se ami most kell, sem ami a jövőben. Egy kormány azt tudja elosztani, amit a vállalkozások megtermelnek. Örömmel vettük, hogy a megszorítások azért nem jelentek meg a magyar kormány gondolkozásában. Voltak könnyítések, ami azért nagyon sok vállalkozáson segített, meg amit említettem már, a pályázatokkal, lehetőségekkel nagyban támogatja azokat, akik ezekkel tudnak élni. A kamarának a feladata most is, a jövőben is, hogy ezekre tegyen javaslatokat és természetesen van olyan, ami nem érint mindenkit egyformán. Mindenféleképpen tartjuk a kapcsolatot a vállalkozásokkal, és az onnan jövő javaslatokat továbbítjuk, és ez nagyon sok esetben meghallgatásra talál, ha nem is olyan mértékben, nem is olyan tartalommal, de a lényegét tekintve ezeket azért a kormány használja, és ennek örülünk is természetesen.