Hello Lányok!
2021-01-27

„Nincs egy rongyom sem!”

„A vásárlásmánia a lakosság fél százalékát érintheti élete során, a nő-férfi arány kilenc az egyhez, és általában huszonéves korban kezdődik – mondja szakértőnk, Geist Klára pszichológus. Az alkohol-, a nikotin-, a kábítószer, vagy a szerencsejáték-függőséghez hasonlóan a kényszeres vásárlás alapjában véve pszichológiai okokra vezethető vissza, és az impulzuskontroll betegségek közé sorolható.” Írja, Császár Zsanett, a wellandfit.hu oldalán.

Nem biztos, hogy pusztán a vásárolgatás szeretete önmagában mániának minősül, de kétségtelen tény, hogy a kényszeresség ilyen formában is testet ölthet.

A konfekció ruházati üzletek ontják magukból a szezonális trendeket, elérhető áron. Az iram szinte követhetetlen. Minden üzlet tartogat olyan ruhadarabokat, amelyek még jobbak, még szebbek, még inkább hozzánk illőnek tartjuk őket. A fogyasztói társadalom és ez a fajta üzletpolitika nem segít abban, hogy az ember következetes legyen, sőt belehajszolják az embereket az efféle kényszerességbe, amely egyenes úton visz az adósságokba.

Honnan tudhatjuk, hogy kezdünk belecsúszni a kényszeres vásárlásokba?
Elsődleges tünetek lehetnek, ha az ember túl sokat járja az üzleteket. Ha valaki megkérdezi, mi a helyzet vele mostanában, automatikusan arról tud beszélni, hogy milyen új cuccokat vett magának. A hirtelen, shopping túrák után bűntudat jelentkezik.
A vásárlások folyamata már nem is kielégítő, hanem inkább szorongó érzéssel töltenek el. Ha talál valami kedvére valót és megveszi, rosszul érzi magát, ha nem veszi meg, mert például nem jó rá, megkönnyebbül, de a hiányérzete mégis megmarad.

Ez egy olyan szorongás, amely akkor jön elő, amikor legbelül tudjuk, hogy a megvásárolt ruhákra vagy cipőkre egyáltalán nem lenne szükségünk, hiszen a gardróbunkban halomra sorakoznak a vadonatúj cuccok.

A jelenség egyfajta stressz levezetés is lehet. Hiszen, bármelyik vásárolni szerető nő aláírhatja, hogy az üzletekben való forgolódás a szép holmik között, kikapcsolja az ember agyát, és megnyugtatja az idegeit. Az összehajtott ruhák és cipők mind arra késztetnek, hogy az ember használja a fantáziáját és vizionáljon bizonyos szituációkat, ezeknek a holmiknak a segítségével. Hogy nézne ki az adott ruha a munkahelyen, randin, vagy egy partiban? Mihez lehetne felvenni, egyáltalán tetszene-e valakinek, aki fontos számunkra? Ez mind-mind befolyásoló tényező lehet. Ezen kívül kellő izgalom is társul hozzá, amely végighajtja az embert az egész plázán keresztül. Vagy akár több plázán keresztül.

Nagyon kell vigyázni, hogy az ember ne csússzon bele a túlköltekezésbe, mert könnyen hozzászoktathatjuk magunkat, a „nagy” igényeinkhez, és a megvonásuk, kellemetlen, sőt fájó lehet egy anyagi megszorulás esetén, mint amilyet manapság átélünk. Természetesen pszichés betegeknél, nem biztos, hogy léteznek körvonalazható érvek az adott ruhák vagy kiegészítők mellett, mert ők egyszerűen át akarják élni a vásárlás adta endorfintermelődést. Az, aki már óriási adósságot halmozott fel, annak természetesen valamiféle terápiára van szüksége, amellyel feltárnak a múltjában olyan lelki töréseket, amelyek ebben a túlzott költekezésben csúcsosodtak ki. Ezek szélsőséges esetek, de nem kell idáig elmennünk, hiszen már egy drágább kabát megvásárlása is kellemetlen szituációkat szülhet egy családban vagy párkapcsolatban, ahol minden forintnak megvan a maga helye.

Léteznek gyakorlatok, amelyek segítenek megtalálni az egyensúlyt. A következő lépéseket azért merem hatékonynak nevezni, mert nálam hatékonynak bizonyulnak.

1. A változásra való hajlandóság – Ahhoz, hogy másképp cselekedj, meg kell változtatnod a gondolkodásodat is. A kérdés, hogy hosszútávon mit szeretnénk magunktól? Sok olcsó göncöt, vagy kiforrott és jó minőségű szettekből álló komoly ruhatárat? Az utóbbihoz is kell pénz, viszont több ideig tart, amíg kivitelezzük, hiszen az okos vásárlást egész egyszerűen meg kell tanulni alkalmazni. Sajnos, ezt nem tanítják és nem is fogják, amíg a mennyiség előbbre való lesz, mint a minőség.

2. Leltárazás – Fel kell mérni a ruhatárunkat. Melyek azok a darabok, amelyeket egy éven beül egyszer sem vettük fel, és mi a további tervünk velük? Ezen kívül, megbecsülhetjük, mennyit költöttünk az elmúlt egy évben ruhákra. Fontos, hogy őszinték legyünk magunkhoz, még ha az fáj is.

3. Célirányos vásárlás – Csak akkor menjünk plázába, ha tényleg kell valami. Ha az megvan, azonnal jönnünk ki! Ez drasztikus, nehéz, de működik. Ha nem megy egyből, mantrázzunk olyanokat, hogy „NEM ÉS NEM!”
A „Csak benézek!” duma, azonnali bukást eredményez. Mindannyian tudjuk, hogy ez a fogalom a gyakorlatban nem létezik.

4. A kevesebb, több – Ha ilyen nagy örömöt szerez a shopping, ne tedd mindennapossá! Várj ki egy-egy nagyobb leárazást, vagy egy szezonváltást. Legyen az a nap, ünnep a számodra. Beiktathatsz utána egy fürdőt, vagy masszázst, és csak annyi a dolgod, hogy élvezd. Ez ugye jobban hangzik, mint egy negyedórás pánik vásárlás? Amíg vársz, félre is teheted azt a pénzt, amit rászánnál arra a napra.

A berögződött, rossz szokásoktól mindig nehéz megszabadulni, és sokszor nem megy egyből, de érdemes megpróbálni, mert sokat tanulhatunk magunkról. A saját stílusunk megtalálása, az „okos vásárlás” és a letisztult ruhatár kialakítása komoly kihívás lehet. Az első legfontosabb lépés azonban, a következetesség.

A függőségek pszichológiájáról, bővebben olvashatunk Dr. Kapitány-Fövény Máté, Ezerarcú függőség című könyvében.

Forrásanyagok a témában: ITT és ITT.  

Kővári Piros

Fejlesztések a Thomas Mann utcai idősek klubjában

Edda dalt dolgoztak át a járvány áldozatainak emlékére

DEmedia.hu

Szerző
Hasonló cikkek