Az államtitkár a tudományos konferencián elmondta: a jelenlegi előrejelzések alapján a 21. század végére a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet akár 3,5 fokkal is emelkedhet. A nyári hónapok még intenzívebb felmelegedéséhez, a csapadékos és csapadék nélküli időszakok szélsőséges változásához Magyarországnak is alkalmazkodnia kell. Az idei június volt a valaha mért legszárazabb és a harmadik valaha mért legforróbb nyári hónapunk. Júniusban átlagosan mindössze 16 milliméter csapadék hullott a szélsőségesen száraz térségben, az Alföld középső részén.
    Felelősséggel tartozunk szülőföldünkért, alapvető nemzeti érdekünk, hogy megfelelően bánjunk vízkészleteinkkel, gondoskodjunk vízbázisaink védelméről, tegyünk a fenntartható vízgazdálkodásért - hívta fel a figyelmet.
    Farkas Sándor a tudományos tanácskozás résztvevői előtt beszélt arról is, hogy mivel a mezőgazdaság jövője szempontjából az öntözésfejlesztés megkerülhetetlen, az öntözéses gazdálkodás elősegítésére az Agrárminisztérium intézkedéscsomagot készített, amelynek része az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény.
    Megfelelően bánni vízkészleteinkkel, tenni a fenntartható vízgazdálkodásért, gondoskodni vízbázisaink védelméről nemcsak gazdasági, hanem alapvető nemzeti érdekünk is. A törvény és a hozzá kapcsolódó intézkedéscsomag átlagosan ötmillió forinttal csökkentheti 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházásának költségét - hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
    Farkas Sándor reményét fejezte ki, hogy a gazdák igénye és érdeke szerint egyre nagyobb mezőgazdasági területet lehet majd öntözni. Úgy vélte, a jelenlegi mintegy 100 ezer öntözött hektár az elkövetkező években 200-250 ezer hektárra is nőhet, biztosítva ezzel az eredményes gazdálkodást. Ezt segítheti az az 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett pályázat, amelyben eddig 671 támogatói döntés született 36 milliárd forint értékben.