Fedezd fel Debrecen utcáit!

Egyetemi Élet

2022-08-24

Fedezd fel Debrecen utcáit!

Mielőtt bemutatnánk aktuális témánk „főszereplőjét”, idézzük fel a hazai televíziózás ikonikus, nemrég véget ért sorozata, a Barátok közt főcímdalának nyitó jeleneteit és a jól ismert házat a sorozatbéli Mátyás király térről, ahol a szereplők laktak.

Vajon mi köze lehet ennek az épületnek Debrecenhez? És egyáltalán, ez igazi ház, vagy csak díszlet? Segítek. Igazi, létezik: Budapest különleges hangulatú, XIX. kerületében található, az úgynevezett Wekerletelepen, aminek egyik vidéki „kistestvére” Debrecenben, a Wesselényi és a Budai Ézsaiás utcák sarkán áll.

A főváros mai napig egyik legsajátosabb karakterű kerületének építése Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére 1908-ban kezdődött azzal a céllal, hogy a fővárosba érkező vidéki munkáscsaládok részére a sokemeletes bérházak helyett kertvárosi jellegű lakhatást biztosítson. Innen a Wekerletelep neve. Ekkor épültek azok a népi szecessziós stílusú „mézeskalácsházak”, melyek a mai napig különleges hangulatot kölcsönöznek a kerületnek.

Hasonló lakótelepeket az ország több pontján is létrehoztak a múlt század elején, így Debrecenben is, ahol a MÁV volt a befektető, így a bérházban vasutasok kaptak szállást. A debreceni Wekerle-telep 1925-ben épült a Wesselényi és a Budai Ézsaiás utcák sarkán Lengyel Artur tervei szerint. Az épület Wesselényi utcai szárnyában két emeleten egy egyszobás, 25 két- és 11 háromszobás lakást alakítottak ki, itt a főosztályvezetők szolgálati lakásai kaptak helyet.

A Budai Ézsaiás utcai részben eredetileg három emeleten egy egyszobás és 12 kétszobás lakás készült, ahol a magasabb rangú vasutasok és családtagjaik laktak. A lakások többféle méretűek voltak (például 65 és 110 négyzetméteresek), a nagyobbakhoz cselédszobák is tartoztak.

A lakótömb a kor divatja szerint eklektikus stílusban épült, de homlokzatán megfigyelhetők a magyaros szecesszió jegyei éppúgy, mint az art deco, a romantika és a historizmus motívumai. Az épület pompája az elmúlt közel száz év alatt jelentősen megkopott, omladozó falain azonban még ma is jól láthatók a gyönyörű homlokzati díszítőelemek – a virágmintás ablakszemöldökök, a díszes erkélyek és a patinás kapuk, amiken belépve feltárul egy hatalmas belső park.

A két épületszárny közötti „titkos kert” hatalmas fái között az ott lakók számára kialakított kisebb pihenőkertek kaptak helyet. Egykor volt itt medence és zuhanyzó is, és külön kertész foglalkozott a parkkal, ám ennek eredeti patinája is már csak nyomokban figyelhető meg. Áll még azonban a régi játszótér a gyermekkorunkból jól ismert klasszikus játékokkal – mászókával, libikókával és hintával –, amiket akár még ma is használhatunk.

A belső udvarban időzve a parkoló autók, a falnak támasztott bringák, valamint a misztikus lépcsőházi bejárók és hatalmas falak előtt napfürdőző házicicák látványa még ma is megidézi azt a békebeli miliőt és családias hangulatot, ami egykor jellemezte a lakótelepet. Az eredeti lakók közül ma már valószínűleg kevés leszármazott él itt, az elmúlt évtizedekben ugyanis a vasutas lakások magántulajdonba kerültek és a lakóközösség is szinte teljesen lecserélődött.

Ha szóba elegyednénk az ott élő idősebb lakókkal, talán még találnánk olyat, aki emlékszik a régi szép időkre, amikor a Wesselényi út még kétsávos volt, és a házban élt a kolónia leghíresebb lakója, Hódos Imre olimpiai bajnok birkózó, aki a MÁV Debreceni Építési Főnökség szakembere volt, majd utókalkulátor és főtanácsos.

Ha már a Budai Ézsaiás utcán kalandozunk, érdemes a Wekerle-teleppel szemben található épületet is szemügyre venni, itt állt ugyanis a 20. század elején az a Bábaképző Intézet, ahol 1917. október 5-én Debrecen híres szülötte, Szabó Magda napvilágot látott. A pavilonszerűen elrendezett épületben ma a Debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik, de ez már egy másik történet.

Erdei Nóra, fotó: Löki Viktor

Előző cikk