Egyetemi Élet
2021-10-18

Fedezd fel Debrecen utcáit!

Korábban megmutattuk már nektek a Nagyerdei villanegyedet (korábbi nevén Sétakertet), de mivel a környék építészeti és helytörténeti kincsekben bővelkedik, érdemes újra meg újra visszatérni ide. Aktuális sétánk „főszereplője” a Nagyerdei körút 68. szám alatt található Sesztina-villa, amit több okból is érdemes megismerni.

Egyrészt azért, mert az épület több mint hetven éve áll egyetemünk kezelésében, másrészt, mert tavasszal az épület felújítását követően ide költözött a Nemzetközi Iroda, harmadrészt pedig, mert a villa névadója és egykori tulajdonosa, Sesztina Jenő Debrecen egyik legismertebb kereskedője, bőkezű mecénása volt, aki sok felsőoktatási programot is támogatott, többek között ő volt a DEAC egyik alapítója. De ki is volt Sesztina Jenő?
 
 
Sesztina Jenő 1869-ben született Debrecenben. A Református Kollégiumban tanult (itt Horthy Miklós iskolatársa volt), majd apja halála után megörökölte a családi vaskereskedést, ami az ő vezetése alatt élte fénykorát. A sikeres üzlet működtetése mellett nagylelkű mecénás és számos tisztség – például a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Debreceni Rotary Klub tiszteletbeli elnöke, a Tiszántúli Madárvédő Egyesület egyik alapítója, a Városi Múzeumi Bizottság tagja, a Magyar Érdemrend Középkereszt – birtokosa volt.
 
Támogatta a helyi kis- és középvállalkozásokat, a kultúrát és a tudományt, segítette a szegényeket és a rászorulókat, és széleskörű közéleti tevékenységének köszönhetően jelentősen hozzájárult Debrecen gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődéséhez, nagyvárossá válásához. Felesége, a híres fűszerkereskedő, Csanak József lánya, Csanak Margit volt.
 
A híres Sesztina-vaskereskedés, amire az idősebbek még ma is emlékeznek, a Piac utca 23. szám alatt működött, abban az épületben, ahol ma a város egyik legjobb étterme, az Ikon. Az 1990-es évek közepéig vaskereskedésként működő üzlet eredeti funkciójára ma már csak az épület homlokzatának tetején olvasható Vasudvar felirat, valamint a bejárat mellett látható emléktábla és egy kovácsot ábrázoló kis dombormű emlékeztet.
 
 
Ebben a világoskék épületben működött tehát 1819-től egészen 1995-ig a híres Sesztina Vaskereskedés, melynek tulajdonosa, Sesztina Jenő 1897-ben építtette meg nyaralóvilláját a Nagyerdei körút 68. szám alatt. A villát Tóth István építész tervezte klasszicista eklektikus stílusban. Eredetileg nyaralóként használták, később, 1928-ban átalakították és kibővítették téli-nyári szállássá. A család és a villa sorsát a II. világháború pecsételte meg. 1944-ben ide húzódott vissza a Sesztina házaspár, akik nagyon nehezen viselték a háború borzalmait és a szovjet katonák lelki zaklatását, olyannyira, hogy végül öngyilkosságot követtek el. A legenda szerint saját házvezetőnőjük közreműködésével vágták fel az ereiket.
 
 
A város- és országszerte megbecsült Sesztina Jenőt és feleségét először a villa kertjében temették el, majd később hamvaikat átszállították a Debreceni Köztemetőbe és a családi sírboltban helyezték őket örök nyugalomra.
 
Haláluk után nem sokkal, 1949-ben államosították a Piac utcai vaskereskedésüket, a Nagyerdei villájukban pedig 1947-től a Bartók Béla Népi Kollégium, 1948-tól a Bugát Pál Orvostanhallgatói Kollégium, az ’50-es évektől pedig az egyetemi bölcsőde kapott helyet. Az 1975 óta műemléki védettség alatt álló Sesztina-villa 2021 tavaszán kapott új funkciót, amikor odaköltözött a Debreceni Egyetem Nemzetközi Irodája.
 
A kívül-belül felújított épület falán idén június 14-én, Sesztina Jenő születésnapján elhelyeztek egy domborművet emlékül Debrecen egyik legsikeresebb, legbőkezűbb kereskedőjére és mecénására, akinek nemcsak a város, de az egyetemünk is sokat köszönhet.
 
Erdei Nóra, fotó: Löki Viktor

Koronavírus: 180 új eset Hajdú-Bihar megyében egy hétvége alatt

Drogdílert fogtak szombaton Debrecenben

Egyetemi Élet

Szerző
Hasonló cikkek