A Bölcsészettudományi Kar volt a következő állomása az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi kihelyezett ülésének, amelyen Kossa György elnök és a kuratórium tagjai: Balla György és Győry Kálmán professzorok, a felügyelő bizottság részéről Orbán Ildikó elnök a BTK dékáni vezetésének jóvoltából kaphatott tájékoztatást az oktatási, kutatási és fejlesztési eredményekről, valamint a távlati elképzelésekről.

- A Debreceni Egyetem humántudományokért elsődlegesen felelős karként arra törekszünk, hogy a hallgatók olyan képzést kapjanak, amellyel képesek ápolni és továbbadni az egyetemes emberi kultúra nyelvi, irodalmi, történelmi, művelődéstörténeti örökségét, amely műveltséggel eredményesen boldogulnak, és beilleszkednek a munka világába – fogalmazott előadásában Keményfi Róbert.

A BTK dékánja kiemelte: az alapképzéstől a doktorátusig a bölcsészettudományok teljes skáláját kínálja a kar a tanulni-kutatni vágyóknak és a tanárjelölteknek, emellett a tanulható nyelvek, kultúrák legszélesebb spektrumát ajánlják önálló szakként, vagy idegen nyelvként a hallgatók számára.

11 intézetben, 5 önálló és 1 kihelyezett tanszéken, valamint 4 kulturális és oktatási szolgáltató központban összesen 262 oktató, lektor, nyelvtanár és kutató tevékenykedik, közülük tízen akadémikusok.

Az oktatási struktúrát ismertetve Takács Levente oktatási dékánhelyettes kiemelte a hallgatók magas számát, ami a tanév 2. félévében meghaladta a 2600 főt, az egyetem teljes hallgatói létszámának mintegy 10 %-át.

A dékánhelyettes a képzési struktúra bővítéséről szólva elmondta: a következő tanévtől a lengyel és a spanyol nyelv is elérhető lesz a fordító- és tolmács mesterszakon, emellett folyamatban van az idegen nyelvi és interkulturális mediátor alapszak akkreditációja is.

Takács Levente kiemelte Szláv Kulturális Központ, az Idegennyelvi Központ és a Konfuciusz Intézet nyelvi kurzusain résztvevők egyre emelkedő számát, az e-learning tananyagok bővülését, valamint a kar különböző hazai és nemzetközi kulturális és céges kapcsolatait, amelyek a szakmai gyakorlatszerzésen túl a diplomaszerzést követő elhelyezkedést is segítik.

A gazdasági helyzetről Csatár Péter stratégiai és gazdasági dékánhelyettes tartott beszámolót, kiemelve, hogy három évtized elteltével sikerült elkerülni – a fenntartónak és a saját bevételeknek köszönhetően – a költségvetési hiányt, így a BTK stabilan működhet.

Keményfi Róbert zárszavában kiemelkedőnek ítélte a kar tudományos tevékenységét, amelyet az elmúlt négy évben született kiadványokból állított könyvgúla jelképezett. A dékán hangsúlyozta: a távlati tervek között szerepel a latin nyelv oktatásának visszaállítása, emellett a kis szakok, a kis nyelvek megőrzése és azok bővítése is.

- Óriási előny az intézmény és valamennyi kar számára, hogy a tulajdonosi és fenntartói jogok gyakorlása helyben történik, hiszen a valódi autonómiához elengedhetetlen a gazdasági függetlenség, ami nélkül nem lehet hosszú távú stratégiát alkotni sem az oktatásban, sem a kutatásban, sem pedig a tudományos élet terén – utalt a modellváltás hozta előnyökre Kossa György.

A kuratórium elnöke hangsúlyozta: az intézmény továbbra is közfeladatokat lát el az oktatásban és a betegellátásban egyaránt.

– A Debreceni Egyetem nemzeti kincs, olyan tudásközpont, amelynek működését óvni kell, hiszen küldetése az olyan magas értékű diplomák kibocsájtása, amely már önmagában üzenetet hordoz a leendő munkáltatók számára. Ennek első jelei már megmutatkoztak, hiszen nőtt az első helyes jelentkezések száma, messze megelőzve a hazai felsőoktatási intézményeket – jelentette ki Kossa György.

A BTK teljesítményéről szólva az elnök kiemelte: bölcsészettudomány nélkül nincs tudományegyetem, a kar feladata változatlanul a kiváló bölcsészek nevelése, ezért a kuratórium továbbra is megad minden támogatást a sikeres működéshez.

Sajtóközpont – BZs