A Növénytermelés első lapszáma 1952 augusztusában jelent meg, azzal a céllal, hogy lehetőséget adjon a hazai növénytermesztés, -nemesítés, -genetika, -élettan és az agrobotanika kutatási eredményeinek bemutatására. A célkitűzés azóta sem változott.

- A fő küldetés már 70 évvel ezelőtt is az eredményesség volt és így van ez ma is, hiszen a tudományos eredmények megalapozzák a termelés hatékonyságát. Ettől sikeres a kiadvány. Rajki Sándor, majd Bócsa Iván főszerkesztősége idején nemzetközi ismertségű is lett, miután angol és francia összefoglalóval jelentek meg a cikkek. 2007-ben vettük át a szerkesztését, akkor még a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában. Az elmúlt 15 év alatt 418 publikációt, 357 tudományos cikket, 43 szemlét és 18 könyvismertetőt adtunk közre – sorolta köszöntőjében Nagy János, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa, aki 2007 óta a Növénytermelés főszerkesztője.

A lap az agrár-felsőoktatás, a kutatóintézetek és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak, oktatóinak ad lehetőséget tudományos eredményeik bemutatására, ezáltal a vállalati kapcsolatok erősítésére.

- Az, hogy az intézmény 15 éve átvette a Növénytermelés szerkesztését, jelzi a Debreceni Egyetem szerepvállalását az agrártudományok terén. Ahogy az elmúlt több mint 150 évben szolgálta a Tiszántúl mezőgazdaságát, a továbbiakban is ezt kívánja tenni, amihez nagymértékben hozzájárulhat a lap a tudományos eredmények megismertetésével. Az egyetem kiemelt ágazatai közé tartozik az agrárium, küldetésünk van ezen a területen – fogalmazott Bács Zoltán kancellár.

A kiadvány az egyetemeken működő doktori iskolákban, szellemi műhelyekben elért eredményekről is beszámol, az utánpótlásnevelés-jegyében a kiemelkedő teljesítményt nyújtó PhD-hallgatóknak is teret ad.

- Húsz évvel ezelőtt indítottuk el precíziós kutatásainkat szenzoros kísérletekkel, az azóta végzett munka és a kutatási eredményeink alapozták meg, hogy egyetemi alapképzést, precíziós mezőgazdasági mérnök BSc-t indíthatunk a debreceni agrárkaron 2023 szeptemberében. A többek között ebben a folyóiratban megjelent tudományos eredmények is hozzájárulnak ehhez, hiszen azokra hivatkozni lehet, feldolgozva őket pedig jegyzetek, tankönyvek is készülhetnek a hallgatók számára – ismertette Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja, Stündl László is az innovációk megismertetésének szükségszerűségét hangsúlyozta, kiemelve az élelmiszer-előállítás és a megfelelő minőségű ivóvíz rendkívüli aktualitását. A Növénytermelés felelős kiadója, a Herman Ottó Intézet képzési igazgatója, Venczel Orsolya is azt emelte ki: korszerű tudás nélkül elképzelhetetlen a fejlődés, a 21. század alapvető kérdése, hogy miként tudunk választ adni a kihívásokra. 

- Az élelmiszeralapanyag-termelés számára nélkülözhetetlen mindaz a tudás, ami ebben a folyóiratban megjelenik, segíti a mezőgazdaság megmaradását és fejlődését – jelentette ki az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Papp Zsolt György részletes tájékoztatást adott az ünnepi konferencia résztvevőinek az elmúlt évek változásairól, az idei termésmennyiségekről, valamint a vidékfejlesztési program és a Közös Agrárpolitika irányvonalairól, kiemelve, hogy utóbbiban kulcsszerepet kap a tudásátadás.

A konferencia zárásaként a tudományos folyóiratban évtizedek óta publikáló neves szakemberek méltatták a Növénytermelés jelentőségét, közösségi szerepét, valamint a magyar szakmai nyelv megőrzésének fontosságát.
 

Sajtóközpont - TH