Ujváry Zoltán 1932. január 25-én született Hét községben. A Debreceni Egyetem (DE) jogelőd intézményében, az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (BTK) szerzett diplomát 1955-ben magyar nyelv és irodalom szakon, munkáját még ugyanabban az évben kezdte meg az egyetem Néprajzi Tanszékén, ahol nyugdíjazásáig oktatóként, majd tanszékvezető egyetemi tanárként, 2002-től pedig professor emeritusként dolgozott.

- Életének számos évtizede alatt soha egy percre sem feledkezett meg arról, honnan érkezett, hogy – saját szavait idézve – kisded falujának és az azt magába ölelő tájnak örökségét hozta magával. Személye tudományos és tanári életműve révén vált országos, sőt, nemzetközi szinten ismertté és elismertté. Ezen a mai ünnepségünkön sem egy helytörténésznek, egy honismereti kutatónak, hanem az ő személyében a nemzetközi hírű tudósnak, nagy hatású professzornak és tudományszervezőnek állítunk emlékművet – mondta a szoboravató ünnepségen Keményfi Róbert.

- A tudományban és a kulturális közéletben legfőbb célja volt a magyarság szolgálata. A szülőföld szeretete, szülőfalujához, a gömöri tájhoz való ragaszkodása együtt járt azzal a megbonthatatlan kötelékkel, amely nemzetéhez, a magyarsághoz fűzte. Ezt tanította az egyetemi katedrán, amikor népdalainkról, balladáinkról, anekdotáinkról vagy szokásainkról tartott előadásokat, ez az elkötelezettség vezérelte helyszíni kutatásai, gömöri, szatmári, vagy akár al-dunai székely közösségekben végzett néprajzi terepkutatásai során – fogalmazott a DE BTK dékánja.     

- Életműve az egyetemes magyar kultúra és néprajztudomány fontos öröksége, amelyet a professzor több száz néprajzos és muzeológus tanítványa gondoz és épít tovább. A számára állított emlékmű méltó módon testesíti meg azt a jogos büszkeséget, amelyet szülőfaluja érez jeles szülötte, a hozzá mindig híven ragaszkodó tudós és tanár, Ujváry Zoltán iránt – zárta beszédét Keményfi Róbert.

A professzor tudományos tevékenységét önálló kötetek, több mint háromszáz nemzetközi és idegen nyelven megjelent tanulmány, konferenciaszereplések, valamint a hazai tudományos közéletben való aktivitás jellemezte.  

Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták: elnyerte - többek között - Debrecen város Csokonai-díját, Hajdú-Bihar megye Kölcsey-díját, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, az Európai Folklór Intézet érmét, és több alkalommal a rangos nemzetközi Pietré-díjat, valamint választott otthona, Debrecen város Pro Urbe díját.

A szombaton Hét községben avatott mellszobor Kövér József alkotása.