Az epigenetika az a tudományág, amely a genetikailag kódolt, örökölt tulajdonságok megjelenését vizsgálja különböző környezeti hatások esetén. A tulajdonságok kifejeződése ugyanis a DNS nukleotidsorrendjének (genom) és az epigenetikai állapotnak (epigenom) az eredménye az élőlényekben. Az epigenom a DNS azon kémiai változásaiból jön létre, amelyek a DNS nukleotidsorrendjét nem változtatják meg, tehát a genetikai kódot nem módosítják, azonban hatásukra megváltozik a gének átírása, és így a tulajdonságok megjelenése is – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK) vezetője.

A nemzetközi kutatócsoport tagjaként a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK) kutatói a Frontiers in Genetics folyóiratban közölt szakcikkben értékelik az olyan éghajlatváltozás szempontjából meghatározó környezeti jelzésekre és változásokra adott növényi epigenetikai változásokat, mint amilyen például a szárazság, a sóstressz, a hő-, és hidegstressz, a látható és UV fény, a nehézfémszennyezés vagy a nanoszennyezések.

A Növénygenomikai Kutatócsoport vezetője szerint az epigenetikai változásokról, szabályozásukról – jelentőségük ellenére – még nagyon keveset tudunk.

Az epigenetikai módosulások a génekben kódolt információk megjelenését szabályozzák, a környezeti tényezők pedig ezt az aktuális állapotot erősen befolyásolják, lehetővé teszik például, hogy egyes gének a környezettől függően kapcsoljanak be, vagy ki. Egyes epigenetikai változások átmenetiek, míg mások generációkon keresztül öröklődhetnek is, ugyanúgy, mint a genetikai kód – fejtette ki az AGKB vezetője.

Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás tükrében különösen felértékelődnek azok a kutatások, amelyek a növények változó környezethez való gyors alkalmazkodását vizsgálják.

Ezek a kutatások a növények túlélésének, evolúciójának vizsgálatán túl kiemelten fontosak a környezeti stresszekkel szemben toleráns növényfajták előállítása szempontjából. A mezőgazdaság számára ugyanis elengedhetetlen a termés stabilitása és a termésbiztonság, mely nagyon komoly kihívás jelent a klímaváltozás tükrében – hangsúlyozta a szakember.

A nemzetközi kutatáson alapuló cikk kísérletet tesz a növények környezethez való alkalmazkodásának alapjául szolgáló epigenetikus ABC megfejtésére, azaz a növényi stresszválasz dekódolására, amely újabb hasznosítható eszközt adhat a szakemberek kezébe annak érdekében, hogy toleráns illetve ellenálló növényfajtákat lehessen előállítani. Mindez pedig a növénynemesítés és a fajtaelőállítás új stratégiáinak megszületését is eredményezheti a közeljövőben.

A szakcikk a COST EPICATCH nemzetközi együttműködés keretében, valamint a TKP2021-EGA-20 (Biotechnológia) számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a TKP2021-EGA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Sajtóiroda - ÉE