A Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai Intézetének Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke közösen szervezte meg az idei tudományos szimpóziumot.

- Az agrár- és élelmiszerbiotechnológia világszerte kiemelt területe a biotechnológiának, a szervezőbizottság ezért tartotta fontosnak, hogy az idei szimpóziumnak ez az összetett tudományterület legyen a központi témája – hangsúlyozta bevezetőjében Pócsi István, a Természettudományi és Technológiai Kar Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője.

A tanszékvezető emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben indult a mesterszintű biotechnológus képzés, 2022-től pedig már biotechnológia alapszakra is jelentkezhetnek majd a diákok Debreceni Egyetemen.

- A zöld biotechnológia, így az agrár- és élelmiszerbiotechnológia is multidiszciplináris tudományterület. A molekuláris biológia, a bioinformatika és egyebek mellett a különböző omikák eszközeit használva olyan globális problémákra tud választ adni, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a népességnövekedéssel járó élelmezési gondok megoldása, vagy az ipari tevékenység, bányászat hatására bekövetkezett talaj-, és vízszennyezés kármentesítése – fejtette ki Dobránszki Judit, a Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) vezetője.

Dobránszki Judit hozzátette: az agrár- és élelmiszerbiotechnológia területén kiterjedt kutatások folynak a Debreceni Egyetemen, a terület támogatására pedig 2021-ben létrejött egy nemzetközi színvonalú, agrár genomikai és biotechnológiai kutatóbázis, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ.

Jávor András rektori főtanácsadó megnyitóbeszédében arról beszélt, hogy a zöld biotechnológia a Debreceni Egyetem kiemelt kutatási területe.

- A kutatásaink célja, hogy olyan eredményeket adjunk át a gyakorlat számára, amelyek közvetlenül hasznosíthatók. A hagyományos állattenyésztés, a szelekció sem működhet a biotechnológia, és genomika alapjai nélkül. A DE jelentős biotechnológiai kutatásaival is segíti a modern mezőgazdaságot. A 35 éve megkezdett biotechnológus képzés révén közel száz PhD-fokozatot adott ki az intézmény, évente számos publikáció témája a zöld biotechnológia – fogalmazott Jávor András, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára.

A tanácskozáson tizenhét előadás hangzott el három szekcióban. Az állatbiotechnológiai tudományterületen egyebek mellett szó volt a magyar galambtenyésztés géntartalékainak felméréséről, a magyar ponty állományok genetikai jellemzéséről, a különböző ökológiai régiók hatásáról az afrikai juhfajták genetikai sokféleségére, valamint a genomikai kutatásokból származó eredmények sokrétű felhasználásáról és a genom editálás szerepéről az állatbiotechnológiában.

A növénybiotechnológiai szekcióban többek között a Biodrome Debrecen, mint biomaker-space lehetőségeiről és korlátairól, valamint a protein-foszfatázoknak a növényi epigenetikai szabályozásban, sejtszerveződésben játszott szerepéről beszéltek a kutatók. Bemutatták a növényfejődéshez, illetve növekedéshez kapcsolódó transzkriptomikai (génexpressziós) eredményeiket, illetve a növényi metabolomikai kutatásaikat. Az élelmiszer-biotechnológia témája volt az élelmiszeripari és probiotikum élesztők evolúciós genomikája és törzsfejlesztési története, valamint a magas szénhidrátbevitel hatásainak genomikai vizsgálata a Drosophila melanogaster-ben.

A konferencia utolsó előadásaként az iBioScience Kft. ismertette komplex genomikai és bioinformatikai megoldásait az agrár- és élelmiszeripari biotechnológiában.

Kusza Szilvia egyetemi tanár a szimpóziumot záró beszédében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az utóbbi időben végbemenő átalakulásról beszélt.

- Az utóbbi időben az agrárium fejlődése tekintetében a genomikai és biotechnológiai kutatások kulcsszerepet játszanak. Az elkövetkező években ez a szerep csak erősödni fog. A következő szakember- és kutatónemzedékeknek minél több ismeretet kell szerezniük ezen a területen annak érdekében, hogy Magyarország e tekintetben is lépést tudjon tartani a nemzetközi folyamatokkal. Az elhangzott előadásokból kitűnt, hogy milyen sok irányú kifutása lehet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a genomikai és biotechnológiai kutatásoknak, az elhangzott eredmények bizonyítják, hogy milyen fontos kutatások zajlanak a Debreceni Egyetemen és tudományos közösségünk továbbra is együtt mozog a nemzetközi tudományos trendekkel –¬ sorolta Kusza Szilvia, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára.

Sajtóiroda - ÉE